Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Alföldi László: Mélyfúrású kutak vizsgálata és a vizsgálatok tapasztalatainak felhasználása a vízgazdálkodásban

48 Alföldi László Ügy látszik, hogy az erős lökésszerű igénybevételre a réteg finom frakciójának egy része aránylag jelentős távolságban is megindult, mielőtt azonban a tisztulás befejeződött volna, a jelzett szivattyúzási szünet miatt a vízáramlás sebessége hirtelen erősen csökkent. Az energiáját vesztett víz a szállított szemcséket nagyrészt a szivattyúzott kút körül leejtette és gáthatást okozott. Az áramhiányt követő szivattyú indítás minden addiginál nagyobb igénybevételt jelentett, mert közbülső lépcsők nélkül nulláról 225,8 literre növelték a vízhozamot. A dinamikus igénybevételre megindult erőteljes mobilizálódást újabb erőteljes vízhozamcsökkenésből eredő energiacsökkenés, vagyis lerakódás követte. A termelő kút környezetében tehát az áteresztőképesség végleges csökkenése következett be. A tanulság azt hiszem elég világos. Szakszerűtlen tisztító szivattyúzással haszon helyett kárt okozhatunk. Ezért a rétegtisztítás során az előírásokat a leg3. ábra. A VN 28 kútcsoport IIII1 rétegének kumulatív szemcseösszetételi görbéinek összesítő mezője Fig. 3. Grain size distribution curves for layer III/l at well group VN 28 pontosabban be kell tartani. A vízhozamokat lépcsőzetesen kell növelni és egy-egy vízhozamlépcső időtartama a víz teljes megtisztulásáig és az üzemi vízszint stabilizálódásáig kell. hogy tartson. Csak ezután szabad a vízhozamot ismét növelni. Kérdés még az, hogy vajon egyedi kutak esetén hogyan észlelhetjük a dinamikai egyensúly helyreállítását és a tisztulás lezáródását. Ez utóbbit a víz szilárd anyag tartalmának mérésével jól megközelíthetjük. A tapasztalat szerint azonban gyakran észlelhetünk vízszint ingadozást a termelt víz teljes megtisztulása után is, különösen erőltetett termelésnél. Példaként kövessük ugyanezen kútcsoport III/l. jelzésű rétegének vizsgálatát. A réteg majdnem típusos folyós homok, vagyis igen kis vízhozama volt, ami az egvveretű szemcseösszetétel miatt minimális tisztítási lehetőséget jelentett (3. ábra). A szokatlanul kis hozamok gépi szivattyúzását kiegyenlítő tartály közbeiktatásával biztosították. A 3,5 l/perces kezdő vízhozammal kb. 5 nap után alakult ki az első egyensúlyi állapot, mégpedig úgy, hogy a maximális vízszint kialakulása után fokozatos vízszintemelkedés következett be, először a termelő kútban, majd a megfelelő kutakban. Az ábrán nyíllal jelöltem a változás irányát (4. ábra). A második vízhozamlépcső 8,4 liter volt, ami a jelen esetben aránylag nagy erőltetést jelentett, és ennek megfelelően a normális lejtésű depressziós szint hirtelen megtört. A vízhozamtartás során azonban megindult a határozott vízszint-