Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Öntözés Szíriában 579 lim, körömszélessége 30 m, legnagyobb max. magassága 67,50 m. Mészkő és márga alapkőzetre épült. 10 — 15 m 3/s vízhozamot képes folyamatosan szolgáltatni (mini­málisan 4,5 m 3/s-ot), az árapasztóját 1500 m 3/s-ra tervezték. A tározó és gát 9 MW teljesítménnyel a korábbi hőerőművet segíti ki. A tározó — beleértve valamennyi kapcsolódó létesítményét, az elektromos részt is — 40 millió szír Fontba került. Az Asarni lapály és az El-Gháb medence öntözésére, folyószabályozásra és ener­giatermelésre készül a Máhárde-gát és a Kis Ásárni elosztó lépcső, mely a két meden­cét választó lapos háton van. A Rásztán—Máhárde — Ásárni — EI-Gháb tervtanulmányt holland cég készítette (1952 —1954-ben, a tervezési költség 0,4 millió szír Font voit). Az építkezésben a fő rész bolgár vállalkozás. A Máhárde-gát csak tavasszal fog vizet tárolni, míg a 68 millió m 3-t tározó Rásztán egész évben működik. Az Asarnéi síkon, ahol a Máhárde-gátból két övcsatorna húzódik a lapály pere­mén, az Orontész szabályozott meder­ben halad a közepén, 22 000 ha-t ter­veznek öntözni. Á 92 km-es övcsator­nába 320 km másodrendű és azokba 368 km gyűjtőcsatorna torkollik. Az Ásárni lapály és az El-Gháb között kis elválasztó háton épült a víz­lépcső. Az El-Gháb terméketlen mocsa­ras lapály volt, melynek közepén az Orontész fattyúágaiban elfajulva terült szét, a terület szélén számos forrással. A vízlépcsőből 3 öntözőcsatorna indul, egy-egy a medence peremén, a karszt­források felett, egy pedig középen, az Orontész régi medrének helyén. Az Orontész régi medrével párhuzamosan egy-egy vízlevezető főcsatornát építet­tek a völgy legmélyebb sávjában. A 3 öntözőcsatornából ágaznak ki a másod­rendű öntözőcsatornák, melyekből gra­vitációsan öntöznek. Az elsőrendű há­rom csatornát és a másodrendű csa­tornákat betonnal burkolták. A források vizét külön összegyűjtve vezetik el. Ter­vezik a legnagyobb forrás előtti, az El­Gháb legmélyebb részén levő területen halastó létesítését. Az El-Gháb lefolyá­sának biztosítására kimélyítették és ki­egyenesítették a medence kifolyásánál az Orontész medrét, mely egy 4 km-es ba­zaltsávot vágott át. Az El-Ghábon ter­vezett öntözés (8. ábra) 42.000 ha lesz. 8. ábra. Az el-Ghábi öntözés 4. Rudzsi öntözőrendszer A rudzsi medence az El-Ghábtól északra, 300 m-rel a tenger szintje felett fek­szik. Felette már csak az Iszkenderuni medence található, mely a Zawieh-hegység mellett, délre és az El-Ghábig húzódik. A hegy oldalán 3 forrásból (9. ábra) kapja a vizet (Kamati, Vesztani, El-Kubli, 2400 1/s-ot összesen). A terület korábban 5000 ha-os mocsár volt. Bár a csapadékátlag 580 mm/év, gyakori az elöntési veszély, mivel az esőintenzitás néha igen magas, 36 mm/óra értéket is elér. Az összegyülekező víz 40 m 3/s-ot ad a főlecsapolóba, melynek végén — a hegy alatt — átvezető 4,2 km-es alagutat építettek 0,25 — 0,33%o eséssel és 20 m 3/s-os víz­szállítással. így a mocsaras terület 2000 ha-ra csökken. Az átvezetés után a víz 98 m-t esik az Orontész felé. Az esést vízienergia termelésre kívánják hasznosítani. 10*

Next

/
Thumbnails
Contents