Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Talajon fekvő rugalmas keret 547 rozhatók, majd ezek értékei a többi egyenletbe behelyettesíthetők, s a többi pj ordináta is meghatározható. A második menetben az így utólag meghatározott pj értékeket az első ,,m" számú egyenletbe behelyettesítjük, s az ,,m" számú legnagyobb pi ordinátát ismét meghatározzuk. Ez a számítás mindaddig folytatandó, míg az utolsó eredmény az előző eredménnyel a megkívánt pontosságon belül megegyezik. A műtárgyra ható összes teher hatására a talajreakció értéke negatív értéket nem vehet fel, azaz húzás a talajban nem keletkezhet. Ez az eset azonban a vízépítési gyakorlatban a nagysúlyú állandó teher (önsúly, földteher stb.) miatt nem szokott előfordulni. Számpélda Az eljárást az 5. ábrán megadott kereten mutatjuk be. Keretállandók : A vízszintes rudak és szélső oszlopok tehetetlenségi nyomatéka: I = 225 000 cm

4 = 0,00255 m

4 Falvastagság: v = 30 cm Közbenső oszlopok tehetetlenségi nyomatéka: I ~ о , azaz a csomópontoknál csuklós kapcsolattal számolhatunk. E = 300 000 kg/cm

2 = 3 000 000 t/m

2, с = 3 k^/cm

3 = 3000 t/in

3. Vizsgáljuk meg a keret merevségét 4 4 l~Ev

3 3c '300 000 x30

3 \VK.SUO\ 3x3 173 cm, és így 5. ábra. Példa azaz keret rugalmasan számítható. . « 300 / = — = = 1,73, L 173 A talajreakció eloszlás meghatározására a talajra felfekvő с —c' alaplemezt n = 9 — egyenként Ax = 1,0 m hosszú — részre osztottuk fel. A ,,q" teher hatására — а с és d', c' csomópontokon felfekvő kereten — keletkező nyomatékokat a G. ábrán tüntettük fel. Az alaplemez osztásközeiben keletkező nyomatékok számszerű értékét az ábrán külön feltüntettük. Az alaplemez pozitív nyomatéka — megállapodásunk szerint — az alsó szálat húzza. A tartó és a teher szimmetrikus volta miatt célszerű csak a fél kerettel számolni. A csomóponti nyomatéki hatásábrák előállításához szükséges segédnyomatéki ábrákat a 7. ábrán tüntettük fel. A la — 7c ábrán a csomópontnál ható egységnyomatékból, a 7d ábrán a közbenső csomóponton ható egységerőből keletkező nyomatékok láthatók. Valamennyi nyomatékot úgy számítottuk, hogy a keret a szélső csomópontjain fekszik fel, közbenső csomópontjai pedig függőleges irányban elmozdulhatnak. А с csomóponti nyomatéki hatásábra ordinátáinak számítását az I. táblázatban végeztük el. A táblázat 2. és 3. oszlopáШШ b. ábra.. Külső erőkből keletkező nyomatékok ábra ja 8*