Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
3. füzet - Baranyi Sándor: A Tisza 1964. évi árvize
362 Bárányi Sándor \VK.53W\ ö. ábra. Л csongrádi és szolnoki vízmércén észlelt vízállások idősora Рис. 5. Ряды горизонтов, наблюденных на водпостах в гг. Чонгради Сольнок Bild 5. Die Wasserstandsganglinien an den Pegeln von Csongrád und Szolnok teriiletek feltöltődése lassú volt, keztek be. es cm-rel haladta meg a vízszint. A Szolnok— Csongrád közti nyári gátak koronaszintje 750 cm szolnoki vízállásnak felel meg. Az árvíz folyamán a Csongrád feletti szakaszon április 11-én 700 cm csongrádi vízállást meghaladó vízszintnél a nyárigátakat részben megnyitották, részben átszakadtak és megkezdődött a védett területek feltöltődése. Az alpári nyári gáton 9-én 12 órakor kezdték meg a vízbeeresztést. A vezsenyi nyárigátakat 11én 4 órakor vágták át, de ekkor már több helyen át is szakadt. A nyárigátak mögötti a nagytömegű vízbetörések csak 11-én követBár az előrejelzések alapján biztos volt, hogy a nyárigátak mögötti területek elöntéssel szembeni védelme lehetetlen, mégis az utolsó pillanatig védték azokat. A nyárigátak védelme — mivel az részben duzzasztást idéz elő, részben pedig; nagy területeket kapcsol ki a vízszállításból és a tározásból — a Tisza egyes szakaszain vízszin-növekedést okozott. Csongrádon április 11-én a vízszínnövekedés több mint 20 cm volt. Ha korábban megnyitották volna a Szolnok—Csongrád közti nyárigátakat, a tetőzés ezen a szakaszon kétségtelenül alacsonyabb lett volna. A nyárigátak üzemének hatása a lefolyásra ma még sok vonatkozásban tisztázatlan, viszont annak feltárása sürgető. Erre különösen azért is szükség volna, mert az egyes öblözetek védelmére létesített nyárigátak koronaszintjét az utóbbi években növelték és ismeretlen, hogy ezek a hullámtéri beépítések milyen hatással vannak a folyószakasz vízszállítására. A nyárigátak koronaszintjének növelése sok esetben zavarólag hat a korábbi lefolyási viszonyoknak megfelelő kidolgozott előrejelzési segédletek alapján való előrejelzésre is. Vízhozamok Az árhullám levonulásának sajátosságait, a mellékfolyók hatását a vízhozamok élesebben tükrözik mint a vízállások. E célból megszerkesztettük a Tisza főbb mércéire és a jelentősebb mellékfolyóira a vízhozamidősorokat (6. ábra) és a tetőző hozamok, valamint a tetőző fajlagos vízhozamok értékeit (II. III.