Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Alföldi László: Budapest hévízkutatási kérdései

Budapest hévízkutatása 327 [48] Pávai Vajna F.: A budapesti melegforrások kérdése. Földtani Értesítő, 1939/4. [49] Sarló K.: Űjabb adatok a margitszigeti hőforrások kémiai összetételéhez. Hidrológiai Közlöny, 1949/5, 6. [50] Schafarzik F.: Szökevény hévforrások a Gellérthegy tövében. Hidrológiai Közlemények, 1920. [51] Schafarzik F.: Budapest székesfőváros forrásainak geológiai jellemzése és grafikus feltüntetése. Hidrológiai Közlöny, 1924- 26, IV-VI. köt. [52] Schafarzik F.: Visszapillantás a budai hévforrások fejlődéstörténetére. Hidrológiai Közlöny, 1921. T. köt. [53] Schmidt E. R.: Budapest dunabalparti altalajának geotermikus gradiense. Bányászati és Kohászati Lapok, 1938, 22. o. [54] Schmidt E. R.: Hévizeink és a hegyszerkezet összefüggései Budapesten. Hidrológiai Tájékoztató, 1962. dec 20-22. [55] Schréter Z.: A budapesti hévforrások földtani fejlődéstörténete. Magyar Balneológiai Értesítő, 1912/1. sz. [56] Schréter Z.: Föltárás a budapesti Hungária körúton. Kútfúrás a Törökőrön. Földtani Közlemények, 1916. [57] Schréter Z.: Harmadkori és pleistocén hévforrások tevékenységének nyomai a budai hegyekben. Magyar Földtani Intézet Évkönyve, 1912. [58] Dr. Schulhof Ö.: A meleg gyógyvizek túlzott kitermeléseinek veszélyei a gyógyfürdők szempontjából.. Hidrológiai Tájékoztató, 1962, dec. 27-28. [59] Straub J.: Változott-e az idők folyamán a budapesti gyógyvizek össz-sótartalma? Népegészségügy, 1942/2. [60] Straub J.— Bodnár: Budapesti gyógyvizek fluortartalmáról. Népegészségügy, 1942/12. [61] Straub J. — Bodnár: Budapesti gyógyforrások fluortartalmának kérdéséhez. Népegészségügy, 1946/24. [62] Szalontai G.: Budapest gyógyvizeinek minőségi változása. Hidrológiai Tájékoztató, 1962. dec. 23 — 27. [63] Széky P.: Adatok az Erzsébet-sósfürdő hidrológiájához. Hidrológiai Közlöny, 1940. XX. köt. [64] Taries S.: Üjabb adatok a budapesti langyos forrásokról. Hidrológiai Közlöny, 1940, 84. [65] Taries S. : A Császár, Lukács és Király fürdő geodéziai felméréseinek jelentősége. Hidrológiai Közlöny, 1941, XXI. kötet. [66] Thoma F.: Kísérleti vízhozam és vízállásmérések az Erzsébet sósfürdő melegforrásánál. Hidrológiai Közlöny, 1942. XXVII. köt. [67] Vendl A.: Budapest gyógyforrásai közös védőterületének tervezete. Hidrológiai Közlöny, 1944. [68] Vendl A.: A városligeti új artézi kút. Természettudományi Közlemények, 1938. [69] Vigh Gy.: Új hőforrások feltárása a Rákostorok vonalában. Hidrológiai Közlöny, 1911. [70] Vigh Gg.: Adatok a Rudasfürdő mellett mélyfúrással fakasztott 3 hévforrásnak a Szt. Imre gyógyfürdő forrásaival való összefüggéseinek kérdéséhez. Hidrológiai Közlöny, 1932. [71] Virág S. : Budapest, a gyógyfürdők városa. Hidrológiai Tájékoztató, 1962. dec. 16 — 18. [72] Vitális S.: A békásmegyeri új artézi kút. Hidrológiai Közlöny, 1935. [73] VITUKI: Magyarország vízkészlete. Mennyiségi számbavétel. Budapest, 1954. [74] Weszelszky Gg.: A budapesti Hungária-forrás vize hőmérsékletének változásáról. Hidrológiai Közlöny, 1928. [75] Weszelszky Gy.: A juvenilis vizekről. Hidrológiai Közlöny, 1924 — 26. [76] Weszelszky Gy.: A budapesti Hungária-forrás rádióaktivitása. Hidrológiai Közlöny, 1924 — 26. [77] Weszelszky Gy.: A budapesti fürdők vegyi viszonyai. Hidrológiai Közlöny, 1924 — 26. [78] Weszelszky Gy.: A budapesti Rudas fürdő körül fakadó hévforrások radioaktivitásáról. Hidrológiai Közlöny, 1932. [79] Zsigmondg V. : A városligeti artézikút. Budapest, 1878.