Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Santing Gerald: Hollandia hidrológiai viszonyai és vízgazdálkodása

Hollandia vízgazdálkodása 17 hogy a jelenséget a vízvezetőréteg összenyomódása, és (feltehetően) az észlelőkutak kismérvű süllyedése idézi elő. Ez ideig azonban a probléma teljesen kielégítő magyarázatát nem sikerült megtalálni. Üj képleteket és számítási eljárásokat sikerült kidolgozni az alagcsövek és lecsapolóárkok felé bekövetkező áramlás [12] és a folyók felé irányuló, nempermanens talajvízáramlás [13] számítására. Ugyancsak sikerült képletek segítségével .kifejezni az árapály, vagy más nyomáshullámok tovaterjedését a talajvízben [14]. A talajvíz mesterséges dúsílása elárasztás révén. Az utóbbi években sokat foglalkoztak a mesterséges talajvízdúsítás közegészségügyi szempontjaival [15, 16]. Tanulmányokat végeznek annak a jelenségnek tisztázására, hogy a víz különböző szennyanyagai különböző sebességgel haladnak előre. Hollandia homokos vidékein a beszivárgási sebességek 0,10 és 1,00 m/nap között változnak és átlagosan 0,01 m/óra értékre tehetők. Párolgás. Az ország vízmérlegében a párolgás fontos tényezőt képvisel [17]. A párolgás meghatározására négy módszer használatos : lysiméterek ( 10. ábra) [18], meteorológiai adatokból történő számítás, a talaj telítetlen zónájára vonatkozó vízmérleg tanulmányozásával és a regionális vízmérleg. Ezen a területen fokozatos fejlődés könyvelhető el [19]. Érdekesek a talaj telítetlen felső rétegének vízmérlegére vonatkozó eredmények [20]. Sikerült ezen kívül továbbfejleszteni a lysiméter adatok más vidékek terepviszonyaira való alkalmazását is [21 ]. A terepsüllyedés megakadályozása. Mivel a talajvízből való vízkivétel, a lecsapolás vagy víztelenítés gyakran idézi elő a terepszint süllyedését és a környező területeken az alapozások megrongálódását, különböző módszereket tanulmányoztak ennek megakadályozására vagy csökkentésére. Ezen a téren a legújabban kifejlesztett módszerek egyike fémlemezpajzs alkalmazásából áll, amit a víztelenítő munkagödör köré süllyesztenek a talajba [22]. A pajzsot acélkeretek segítségével állítják be és a vízvezetőréteg feküjéig vízöblítés segítségével süllyesztik le. A pajzs lezárja az áramló talajvíz útját és csökkenti a munkagödörből kiemelendő víz menynyiségét. A korábbiakban már említett és nagy mennyiségű hűtővíz kivétele esetén néha alkalmazott, további módszer a víznek táplálókutak segítségével a talajba való visszajuttatásából áll. Ez a módszer azonban viszonylag bizonytalan, és gyakran okoz súlyos nehézségeket a táplálókutak eltömődése. Ennek egyik oka az, hogy a talajvíz Hollandiában általában nagy mennyiségű vegyi anyagot tartalmaz; elsősorban nagy a vastartalma és gyakran nagy mennyiségű oldott gáz található benne. A vegyi egyensúly megzavarása — például az elillanó gáz, vagy egyszerűen a nyomás és hőmérséklet megváltozása révén — még a leggondosabb rendszabályok ellenére sem akadályozható meg mindig. Ennek következtében szilárdanyagok csapódnak le, ami a kutak eltömődéséhez vezethet. A kérdés vizsgálata folyamatban van, és ugyancsak tanulmányozzák az eltömődött kutak tisztázására alkalmas módszereket is. Talajvízanalógiák. Bonyolult problémák megoldására alkalmaznak talajvízmodelleket is, amelyekben a talajvíz mozgását igyekeznek megvalósítani. A különböző jellegű vízvezető rétegekben bekövetkező síkbeli talajvízáramlás, valamint a tengervíz behatolásának tanulmányozására kialakították a viszkózus-folyadék csatornákat, vagy Hele—Shaw analógiákat. A legutóbbi fejlemények közé tartozik a nagy kiterjedésű vízvezetőrétegek leképzése a modell vízszintes elhelyezése révén (11. ábra). Ezekben a vízszintes modellekben a vízvezetőrendszer minden fontos 2 Vízügyi Közlemények