Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására

Vizsgálatok а К IV. jiirt főcsatornáján 223 VI. táblázat A Strickler. Manning, Lindquist-féle crdesséjji tényezőre kapott eredmények összesítése jele A szakasz határai к számított A benőttség jellemzése к mérték adó 1 Jegyzet 1/1 0 + 091- 0 + 846 50,3 benőttség mentes 60 1) 1/2 0 + 846- 1 + 459 63,1 benőttség mentes 60 1) 1/3 1 459- 1 — 754 57,3 benőttség mentes 60 1) 1/4 1 + 754- 3 + 224 60,2 benőttség mentes 60 1) 2/1 3 + 276- 4 + 726 50,5 szakaszonként közepesen benőve 52 2) 2/2 4 + 726- 7 + 288 49,5 közepesen benőve 52 2) 3/1 7 — 338— 9 -393 49,9 szakaszonként gyengén benőve 52 2) 3/2 9 + 393-11 + 184 58,5 benőttség mentes 58 2) 4 11 + 476-12 + 953 56,4 benőttség mentes 56 5/1 13 + 070-14 + 574 42,7 szakaszonként közepesen benőve 52 2) 5/2 14 -632-15 -895 31,3 szakaszonként erősen 5/2 benőve 52 2) 5/3 15 ^949-17 -648 34,6 erősen benőve 52 2) 5/4 17 -648-18 + 562 38,1 erősen benőve 52 2) 5/5 18 — 562 — 19 + 321 35,7 erősen benőve 52 2) Jegyzet magyarázat: 1) Az 1/1 — 1/4 szakaszra számított értékeknek a számítási szelvények számával súlyozott átlaga. 2) A benőttség mentes szakaszokra számított értékek átlagának 10%-kal csökkentett értéke. alapján meghatározott 58-as érték inkább alacsony, mint magas. A szakirodalom ugyanis kötött anyagból épített, s jól kivitelezett, tehát sima földmederre 60—65-ös érdességi tényezőket ad [8]. Joggal megállapíthatjuk tehát, hogy — tekintettel a szállított vízhozam és a к tényező közötti egyenes arányra — a mértékadónak tekintett vízhozamot e szakaszokon a jelenleginél 1.7-szer kisebb szelvény is szállítja, ezek mintegy 70 %-kal túl vannak méretezve. Igen érdekes következtetésekre adnak azonban alkalmat az erősen benőtt szakaszokra vonatkozó érdességi tényezők is. Ezekre esetünkben — ismét átlagos viszonyokat véve alapul — az utolsó négy szakaszra számítható к = 35-ös átlag érték fogadható el jellemzőnek. Az erősen benőtt szakaszra kapott érdességi tényező értéke tehát megegyezik azzal az értékkel, melyet a tervezési gyakorlat kötött földmeder esetén mértékadónak vesz. Felmerül azonban ezzel kapcsolatban a kérdés : helyes-e, gazdaságos-e a tervezés során egy olyan állapotot alapul venni, melynél, mint esetünkben, az elmúlt évi nád és sás letakarítása is elmaradt, s az egyes szelvényekbe benőtt növényzet helyenként a nedvesített terület 1/3-át is elfoglalja? * * *