Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására
Vizsgálatok а К IV. jiirt főcsatornáján 221 V. táblázat Az érdességi tényező értékére kapott átlagszámok az átlagképzésbe bevont szelvények távolságának, illetve darabszámának függvényében Az л számú szelvényre vonatkozó átlagos A n érték, ha a szelvénytávolság méterben jele hossza (m) 100 200 ! 300 400 500 jele hossza (m) 1 ín n An n Au n A-n n A'n n 2/1 1450 8,0 50,-5 15 51,8 8 51,3 5 48,8 4 48,0 3 4 1477 3,7 5', 4 14 55,6 7 56,2 5 55,0 4 55,1 3 5/1 1504 3,5 : 42,7 15 43,1 8 43,7 5 42,8 4 43,3 3 6/1 1699 3,2 34,6 17 33,6 9 34,6 6 32,8 5 34,2 4 A továbbiak szempontjából leglényegesebb azonban a táblázat következő oszlopa, hol o(k 10 0) a 100 méterenkint felvett szelvények adatai alapján a korábban leírt módszerrel meghatározott к értékek szórását jelöli. Ez a középhiba jellemzi tehát а к érték meghatározásánál a szelvényingadozás hatását akkor, ha azt csupán egy szelvény adatai alapján állapítják meg. Maga ez a szórás, mint látjuk, erősen függ a szakasz jellegétől, pontosabban az egymást követő szelvények egymáshoz viszonyított eltérésének nagyságától. így akkor, amikor az egyelőre még ismeretlen, de kétség kívül egymástól valami hasonló módon eltérő további tíz szakasszal kapcsolatban akarunk következtetéseket levonni; logikusnak látszik az átlagos viszonyokból kiindulva alapként a négy szórási érték átlagaként adódó с (Koo) = 4> 4 értéket elfogadni. Ha már most a szakaszra jellemző érdességi tényezőt nem egy, hanem a szakasz л szelvényére külön-külön kiszámítva, mértékadóul ezek közepét fogadjuk el, úgy ennek a Tc n átlagnak a középhibája —átlagos viszonyokat feltételezve, s legalább is jó közelítéssel — meghatározható a a(l n) = а( кш) Гп összefüggésből [4., 67. о.]. Azaz, ha azt akarjuk, hogy a szakaszra jellemzőként kapott Ъ п érték (átlagos viszonyok között) a matematikai statisztikában szokásos módon felvett 5%-os kockázattal csupán — a gyakorlat szempontjából még kétségkívül elfogadhatónak ítélhető — +5 egységnyi hibával térjen el a tényleges értéktől; akkor az átlagképzésnél az n értékét úgy kell felvenni, hogy az kielégítse a °( km ) r _ r —n=~ 5 — 3 у 11 összefüggést. Más szóval, e képletet átrendezve, s a cr(/e 10 0) = 4,4 és C 5 = 1,96 [4., 58. o.] értéket behelyettesítve azt kapjuk, hogy átlagos viszonyok között a kitűzött pontossági igények már kielégíthetők, ha egy-egy szakasz érdességi viszonyait n = 3 szelvény adatai alapján meghatározott három к érték átlagával jellemezzük. 6 vízügyi Közlemények
