Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
2. füzet - Szígyártó Zoltán: Vizsgálatok a K. IV. öntözőfürt főcsatornáján a vízveszteségek és mederérdességi viszonyok meghatározására
214 Szigyártó Zoltán A szakaszokon belül, a kerek 100 m-es szelvény távolságoknál felvett keresztszelvények lehetővé tették, hogy a szakaszokra érvényes érdességi tényező értékét az ezek adatai alapján külön-külön kiszámított értékek átlagaként határozzuk meg. * * * Végül még meg kell emlékezni a számításokat terhelő hibákról. Mint minden észlelési adatokon alapuló feldolgozást, ezt is kétféle, véletlenés szabályos-jellegű hibák terhelik. így tekintettel arra, hogy a Cftery-képlet С együtthatójának legáltalánosabb függvényalakja a v k = % = С • УвТТ, С = Q / fVRTl -összefüggés kapcsán a C = C(Ö,/,fí, I); nyilvánvaló, hogy a sebességi együtthatóra, illetve az az alapján meghatározott érdességi tényezőre vonatkozó számítási eredményeket befolyásoló véletlen- és szabályos jellegű hibák is a Q, /, R és az I meghatározását terhelő hibákból tevődnek össze. Vegyük tehát most sorra ezeket a tényezőket. * * * Mint arról már korábban is szó volt, a Q vízhozam értéket két helyen, a fővízkivételnél és a túlfolyónál észleltük. Mind a két szelvény hitelesítése megbízható volt, s láttuk azt is, hogy a hitelesítési összefüggések alapján meghatározott vízhozam-értékeket— egymáshoz viszonyítva -— csak véletlen jellegű hibák terhelték. Mindez azonban csak a csatorna két végén tette lehetővé a vízhozamok megbízható meghatározását. Ezzel szemben számításainkhoz az ezektől több kilométer távolságban levő szelvényekre kellett a vízhozam értékét megállapítani, ahol már azokat számba jövő módon módosíthatta a vízáteresztő meder következtében jelentkező vízveszteség, illetve vízfölösleg is. Akkor tehát, amikor a 12. sorszámú permanens állapot beállta után végzett, s már ismertetett összehasonlító mérések eredményeire támaszkodva — kétségtelenül bizonyos, de ki nem kerülhető önkényességgel — feltettük, hogy az összes többi permanens állapotban is a tiszacsegei úti zsilip 13 -f 001 szelvénye feletti szakaszon levő szelvények permanens vízhozama megegyezik a fővízkivétel megfelelő vízhozamával, a számításokba szabályos hibát vihettünk be. Továbbá, a vízhozamokkal kapcsolatban ugyancsak szabályos hibákra vezethetett az az — adatok híján tett — feltevésünk is, hogy a tiszacsegei úti és a túlfolyó zsilip között a fővízkivétel vízhozama a távolság függvényében lineárisan változva éri el a túlfolyó vízhozamát. Hogy az ilyen módon tett közelítő feltevések eredményeként jelentkező szabályos hiba mekkora, azt pontosan sajnos nem lehet megállapítani. Tekintettel azonban arra, hogy az semmiképpen sem haladhatja meg a fővízkivétel és a túlfolyó vízszállítása közötti különbséget, lehetőség van legalább a hibakorlátok becslésére. Ezért a következők szempontjából igen jó szolgálatot tesz majd a III. táblázat,