Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Dávid László: A tiszafüredi öntözőrendszer üzeme

A tiszalöki öntözőrendszer üzeme 201 VII. táblázat Vízellátási módok %-os megoszlása SorVízkivétel A vízellátás módja A vízzel ellátott terület %-a szám üzemelője A vízellátás módja 1960 1961 1962 1963 1964 1 VÍZIG gravitációs 35 29 24 24 25 2 VÍZIG szivattyús 7 6 9 5 2 3 szivattyús 45 36 35 27 20 4 Termelő esőszerű sziv. (hord. ber. ac.) 13 29 32 44 53 5 Szivattyús összesen (2 +3 + 4) 65 71 76 76 75 A vízszolgáltató csatornahálózat betelepültségét jellemzi a rendszer esetében 91 kh/km fajlagos csatornahosszra jutó vízzel ellátott terület. Az öntözött területeket összehasonlítva a kiszolgáltatott vízmennyiséggel megállapítható, hogy 1964. évben 1 kh öntözésre 1280 m

3 vizet szolgáltattak ki. Halastavakra egész évi felhasználásként ugyanez az érték 8600 m

3/kh. A vízszolgáltatás megvalósítására fordított üzemköltségeket (felvonulás, iizem, levonulás, karbantartás) és az 1 kh-ra jutó fajlagos költségeket a 16. ábra tartalmazza. Ebből kitűnik, hogy mig 1960-tól a vízzel ellátott terület 2,7-szeresére növekedett, addig az üzemköltségek mindössze 1,2-szeresükre növekedtek. Ez azt mutatja, hogy a gyengén kihasznált rendszerben is majdnem ugyanolyan nagyságú üzemköltség szükséges, mint jobb kihasználás esetén, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ez alatt az idő alatt maga a vízszolgáltató csatornahálózat is bővült. Fentiek alapján részletesebb számítás nélkül csupán az 1959. évi értékeket (18 500 kh; 8,1 m/Ft) is tekintetbe véve megállapítható, hogy a rendszer vonat16. ábra. Az üzemi költségek évi változása Abb. 16 Die jährlichen Änderungen der Betriebskosten