Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Szesztay Károly: Az Egyesült Államok hidrológiai szolgálata

Az Egyesült Államok hidrológiai szolgálata 171 elsősorban a növényzet vízfelhasználásával és a hordalékviszonyokkal kapcsolatos kérdésekre összpontosítják munkájukat. Az igen sokféle kiadványuk közül a módszertani kérdéseket tárgyaló tanulmányokon kívül a kisérleti területek rutinmunkáinak egységesítését célzó kézikönyvek érdemelnek hazai szempontból figyelmet. A részletek iránt érdeklődők figyelmét felhívom a hidrológiai és hidraulikai kutatásokról évenként kiadott országos nyilvántartásra (Hydraulic Research in the United States), amelyben a rövid témaismertetéseken kívül a levélbeli kapcsolat felvételéhez szükséges minden más adat is megtalálható. c) Egyetemek. Hidrológus-képzés Az ország egész területén mintegy SO-ra becsülhető azoknak az egyetemeknek a száma, amelyeken a hidrológia körébe tartozó oktatás, vagy kutatás folyik. Ennek ellenére a hidrológiai szakra készülő hallgatók száma viszonylag igen kevés. A hidrológusi munkakörök betöltésére közvetlenül alkalmas végzettséggel évente átlagosan mintegy 40—50 fő kerül ki az egyetemekről. Ezek közül általában kb. 15 a mérnökhidrológus, 5 a geológus-hidrológus, 2—3 a meteorológus-hidrológus, a többiek pedig — évenként erősen változó arány szerint — a kémikusok, biológusok, mezőgazdasági mérnökök, földrajzosok és az erdészek közül kerülnek ki. Ha figyelembe vesszük, hogy a Geológiai Szolgálatnak egymagában évente átlagosan 120—150 új hidrológusra van szüksége és hogy a meteorológiai, vízvédelmi, erdészeti, talajvédelmi szolgálatok, továbbá a tervező és üzemvezető vállalatok hidrológus szükséglete is évről évre növekszik, érthetővé válik, hogy a tárgybeli helyzetfelmérések és előterjesztések egybehangzóan sürgetik a hidrológusképzés fejlesztését [4]. Az állami szolgálatok az égető szakemberhiányon 6—10 hetes évenkénti tanfolyamokkal igyekeznek segíteni. A gyökeres megoldást az egyetemek oktatási programjainak a bővítésétől és az állami ösztöndíj-alapok fejlesztésétől remélik. Az egyetemek oktatási rendszerének, hidrológiai tananyagának és az egyetemeken folyó kutatásoknak az áttekintése meghaladja a jelen beszámoló kereteit. ». It E F E .1 E Z É S Beszámolóm a részletek iránt érdeklődők számára több vonatkozásban hiányos. Nem esett szó az adatgyűjtő munka sok fontos részletéről (az egyes államok és körzetek saját hidrológiai szolgálatának tevékenysége, a szolgálati előírások és kiadványok tartalmi ismertetése, stb.) és úgyszólván teljesen elmaradt a tanulmányút során megismert kutatások eredményeinek, tapasztalatainak az értékelése. Ügy gondolom, ezek közül néhány, hazai szempontból különösen figyelmet érdemlő kutatási eredmény (mint például a növények meddő párolgásának csökkentése, az öntözővízszükséglet meghatározására alkalmazott eljárások, az átereszek hidrológiai és hidraulikai méretezése) külön ismertetést igényel, a szűkebb kört érdeklő, vagy tanulmányúti feladatomtól távolabb eső kérdésekről pedig a meglátogatott intézményektől kapott gazdag dokumentáció alapján tudnak a részletek iránt érdeklődők tájékozódni.