Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

2. füzet - Szesztay Károly: Az Egyesült Államok hidrológiai szolgálata

Az Egyesült Allamok hidrológiai szolgálata l(i5 sal, vízátvezetésekkel és a felszín alatti vízkészletek fokozott igénybevételével — növelni tudták, illetve remélik. Ennek következtében néhány év óta országos összesítésben is vízhiány jelentkezik, ami a jövőben még fokozódni fog. Nyilvánvaló, hogy ilyen „élesre állított" vízkészletgazdálkodási mérleg esetében a hidrológiai adatgyűjtésnek és kutatásnak minden lehető eszközt meg kell ragadnia a vízkészletek feltárásának pontosabbá tételére és a hasznosítható készletek növelését szolgáló hidrológiai jeltárások és kutatások fejlesztésére. A mérleg negatív egyenlege már önmagában is felhívja a figyelmet a vízminőséggel és a vízvédelemmel kapcsolatos kérdésekre, hiszen a készletek teljes kihasználására és többszörös vízfelhasználásra csak a káros szennyeződésektől mentes vízkészletek esetében lehet gondolni. Még jobban kiemeli a vízkészletek minőségi feltárásával és védelmével kapcsolatos hidrológiai adatgyűjtések és kutatások fontosságát a 4. ábra jobb oldala, ahol azt látjuk, hogy az ipari vízhasználatok egyre inkább előtérbe kerülnek (1900-tól 1960-ig 37%-ról 50%-ra nőtt, és 1980-ig várhatóan 66%-ra fog emelkedni az ipari vízfelhasználás részesedése a teljes vízfogyasztásban). Különösen felelősségteljes feladatokat ró a vízvédelemre a vegyiipar, amelynek fejlődése újabb és újabb vízvédelmi, illetve szennyvíztisztítási kérdéseket vet fel. Amint az 1. ábrán és különösképpen a 2. ábrán láttuk, az Egyesült Államok területén a vízben szegény és a vízben igen gazdag vidékek vannak túlsúlyban. Az előbbieknél az öntözés, az utóbbiaknál a talajerózió elleni védekezés, továbbá az ármentesítés és a belvízrendezés szabja meg az alkalmazott hidrológiai kutatás és feltárás feladatait. .'{. TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉS [2] Az Egyesült Államok területén a XVIII. század végén és a XIX. század elején indultak meg az alkalomszerű hidrológiai feltárások és észlelések. Legnagyobb részük a folyami hajózást

2 és a ví zerőhas znosítást'

1 szolgálta. A Mississippi folyón az ármentesítés

4, a száraz nyugati területeken az öntözés

5 tette szükségessé a hidrológiai adatgyűjtés és tanulmányozás megindítását. Ezeknek a korai hidrológiai feltárásoknak igen kevés közvetlen írásos nyoma maradt fenn. Jórészt csak közvetett utalásokból ismeretesek. Arra, hogy milyen jelentékeny munkálatok is voltak közöttük, példaként említhető a Merrimac folyó öntözővízkivételi csatornáján 1841-ben létesített vízhozam-nyilvántartási szelvény (ö. ábra). A mérést óraszerkezettel ellátott, hét elemből álló 5 m átmérőjű mérőkeréksorral végezték, amelynek elhelyezéséhez a vízmélységek csökkentése céljából a 9 m széles csatornába 24 m szélességű mérési szakaszt iktattak. 2. Általános vízrajzi és domborzati felmérés az Ohio-Potomac-csatorna tervezéséhez 1784-ben; az Ohio — Scioto — Sandusky-csatorna tervezéséhez az első vízhozammérések 1823-ban; az első folyamatos vízállásészlelések megindítása Madison körzetben a Chenango-csatorna tervezéséhez 1835-ben stb. 3. New Englandban a textilipart szolgáló vízikerekek és vízimalmok érdekében indultak meg a hidrológiai feltárások 1790-től kezdődően; az első nagyszabású folyami vízhozammérést a Niagara-oizesés vízerőkészletének megállapítása céljából végezték 1841-ben felszíni úszókkal. 4. Л Mississippi alsó szakaszán az 1798 — 1810 évekre vonatkozó alkalomszerű vízállásfeljegyzések alapján készült az első átfogó árvízi tanulmány; az árvízi vízhozamok és hordalékhozamok megállapítására 1838-ban indultak meg a mérések. 5. A Dél-Kaliforniai öntözések érdekében végzett csapadék és vízállás észlelésekről 1769-ig visszanyúló feljegyzések állnak rendelkezésre.