Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

130 Ismertetések LÉGBUBORÉKOS VÍZHOZAMMÉRÉS Ismerteti: DÁVID LÁSZLÓ—TÖRÖK LÁSZLÓ IRODALOM: 1. Vid V. É. — Szemenov V. I.: Opüt izmerenija raszhodov vodü v kanalah integral'no — fotograficseszkim metodom. Meteorologija i Hidrologija, 1964. .i. 2. Ruszakov V.E.: Isszledovanie zsidkih poplavkov-integrátorov v recsniih potokah. Meteorologija i Hidrologija, 1964. 7. A nyíltfelszínű természetes és mesterséges vízfolyások vízhozamának meghatározására a gyakorlatban általában a sebességmérő szárnnyal végzett vízsebességmérés használatos. Az eljárás hátránya, hogy nem pillanatnyi vízhozamot határoz meg, hanem különböző idejű adatokat összesítve egy „elméleti" eredményt ad, továbbá elég hosszadalmas és munkaigényes mind a felvételek, mind pedig a feldolgozások során. Az említett nehézségeket, az alábbiakban ismertetett új mérési eljárás, a légbuborékos vízhozammérés kísérli meg kiküszöbölni. A mérési módszer alapgondolata az, hogy a mérendő vízben állandó függőleges sebességgel felszálló légbuborék vízszintes elmozdulása a helyi vízszintes sebességgel, a függély fajlagos vízhozama pedig a buborék fenekéről való indítása és a felszíni kilépése közötti távolsággal arányos. Ha a függőleges sebesség W, a vízszintes sebesség pedig v(h), az elemi vízszintes és függőleges elmozdulás aránya a megfelelő sebességek arányával azonos (1. ábra). dl w(h) 1. ábra. A buborék útja a vízfolyásban dh L, П П A kilépő buborék L távolsága pedig L = d/ = — v(h) dh = — v(h) áh, j J IV IV J mivel w = const. о H Figyelembe véve, hogy g fajlagos vízhozam g = j u(h) dh kifejezéssel egyenlő, ezért azaz, g — w • L Több függvényben egyszerre való buborék kibocsátás esetén a felszínre kirajzolódó ábra területe a vízhozammal arányos, az arányossági tényező pedig a buborék w felszálló sebessége. ss s Q = j g(s) ds = JIDL(S) ds = w j ЦS) ds, ahol S a víztükör szélesség.