Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

ISMERTETÉSEK JAPAN VÖLGYZÁRÓGÁTAK Ismerteti: TAVY LAJOS Takai

, R. : Japanese National Commitee on Large Dams: Dams in Japan, 1960, Tokyo. A japán völgyzárógátak Nemzeti Bizottságának elnöke, R. Takai, a japán völgyzárógát építési tevékenységről 1957 óta 3 évenként ismertető emlékiratokat ad ki A második kiadás 1960-ban jelent meg gazdag képanyaggal és részletes statisztikai kimutatásokkal. A kiadványból fogalmat alkothatunk ennek a tüneményes gyorsasággal fejlődő, törekvő országnak nagyarányú előrehaladásáról, mely az európai országok ütemét is túlhaladja. A japán gátépítés irányelvei a legutóbbi években azzal jellemezhetők, hogy emelkedett a több célt szolgáló gátak száma : a vízerőműveket rendszerint kiegészítik a csúcsigény zavartalan kielégítésére szolgáló hidraulikus energiatározókka\, és a vízerőhasznosítást egyesítik, elsősorban a rizsföldek vízellátására és egyéb öntözésekre, ipari és ivóvízellátásra, és a heves vízjárású folyók árhullámainak tárolására szolgáló tározók létesítésével. A japán gátépítés 1000 évre vezethető vissza. Nem beszélve a már korábban létező, több mint 2000 földgátról, a betongátak és főleg a korszerűbb típusú támfalszerkezetek építése az 1900. és 1950. közötti időszakban élénk virágzásnak indult. A súlytámfal, íves és üreges gáttípusok újabb szerkezeti megoldásai leginkább 1950 óta terjedtek el. Csak a 60 méternél magasabb gátakat említve, 1958 és 1900 között 36 tömör súlytámfal, 3 íves és egy üreges gát épült meg, míg az építés alatt álló 26 tömör súlytámfal szelvényű betongát, 15 íves, 6 üreges és 3 falazott kőrakat építése folyt. Jellemző, hogy a japán tervezési készség szinte tobzódik a legkülönbözőbb változatos szerkezeli típusok tervezésében. A több célú gátakra vonatkozó kísérleteket és tanulmányokat az Építésügyi Minisztérium Mélyépítési Kísérleti Intézete végezte. Az öntözővíz tárolására szolgáló gátak tervezésével kapcsolatos kísérleteket a Földművelési és Erdészeti Minisztérium IIídraulikai Laboratóriuma, a vízerőhasznosítást szolgáló gátakra vonatkozó kísérleteket pedig a Központi Elektromos Energiaipari Kutató Intézet laboratóriuma végzi. Azonkívül a legtöbb műszaki egyetemnek van kísérleti laboratóriuma, ahol kiegészítő kísérleteket és tanulmányokat végeznek. Mindezeknek a tevékenysége nagyban hozzájárult a különböző gáttípusok kialakításához. A nagyarányú gátépítés magyarázata főleg az, hogy Japán területe annyira hegyes, dombos, erdővel borított, hogy az ország területének mindössze kb. 16%-a művelhető mezőgazdálkodásra, annak is nagy része rizsföldekből áll és így az ország folyton gyarapodó lakossága javarészt gyáripari tevékenységre szorul, aminek viszont előfeltétele a bőséges villamosenergia. így a víz és a villamosenergia érdekében az államháztartásnak minden áldozatot meg kell hoznia. A többszörös rendeltetésű völgyzárógátak A Japán szigetekre nagy befolyással vannak a ,,Baiu"-nak nevezett esős évszak, mely kb. egy hónapig tart és rendszerint június 2-ik hetében kezdődik, továbbá a közismert tájfunok, melyek a szigeteket nyártól őszig gyakran végigsöprik. Ezirtő