Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

A KALOCSAI ÖNTÖZŐRENDSZER HERNÁD Y ALAJOS' A közelmúltban elkészült Fájsz —Bátya—Dusnok térségében az ország legnagyobb — de európai viszonylatban is jelentős — nagyüzemi esőztető öntözőrendszere, az ún. Kalocsai Öntözőrendszer. A Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat és az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság közös beruházásában épített létesítmény egyes műszaki megoldásai figyelemre méltók. A két, egyenként 800 l/s vízszállító képességű szivattyútelep automatikus üzemű. Az automatikát a hálózati nyomás, illetve a vízfogyasztás vezérli. A megépített programozó berendezés lehetővé teszi a szivattyúk indulási sorrendjének és munkapontjának tetszőleges beállítását. A nyolc, egyenként 175 l/s optimális vízszállítóképességű szivattyúegység közvetlenül a hálózatra dolgozik. A zérus vízhozam környezetében, a gépek által előidézett nyomás elérheti a 10 att-t. Ez a nagy nyomás lökéshullámként jelenik meg a hálózatban. Tekintettel arra, hogy a hazai követelmények, eddig nem igen haladták meg a (i att-t, — s ez is általában statikus nyomást jelentett — a majdnem 120 km-es vezetékhálózat építése korszerű technológiát és igen gondos kivitelezést kívánt. Munkaszervezési szempontból komoly feladatot jelentett a szokatlanul nagykiterjedésű munkaterületen végzett munka irányítása. A Vízügyi Építő Vállalat jelentős feladatot oldott meg, amikor ezt a majdnem 70 millió Ft értékű beruházást, kereken 17 hónap alatt megvalósította. Mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a terület adottságai igen kedvezőek. A Jászság és a Kiskunság klímaövezetének déli sarkában elhelyezkedő terület éghajlati és talaj adottságai, valamint termelési hagyományai igen kedvezőek az intenzív öntözéses gazdálkodáshoz. A vetésszerkezet helyes kialakítása esetén, a telep várható tiszta hozama évenként kb. 46 millió Ft. A kalocsai esőztető öntözőrendszer alaprajzi elrendezését az 1. ábra mutatja. A korszerű nagyüzemi mezőgazdálkodás követelményeinek megfelelően az egyes növényfajták táblái egy-egy összefüggő kb. 350 kh nagyságú tömbbe illeszkednek. Az így kialakított tömbök mindegyike 4 — 4 átlagosan 88 kh területű táblát foglal magában. Az öntözhető terület, az öntözőtelep 7400 kh-s összterületéből, mintegy 7000 kh. A vetésforgó és a táblásítás kialakításánál alapadatként szerepelt, hogy az érdekelt termelő szövetkezetek 1400 kh-on fűszerpaprikát öntözni kívántak. A vízigényt arra a mértékadó esetre határozták meg, hogy az azonos időszakban öntözést igénylő növényeknek egyidejű öntözése is lehetővé váljék. így adódott az 1590 1/s-os vízhozamigény, ameiy 375 1/s-al nagyobb a felületi öntözésre tervezett, hasonló méretű öntözőtelepekre számítható vízigénynél. Az 1590 1/s-os vízhozam 53 db 30 1/s-os vízhozamegységnek felel meg. így a 120 l/s vízhozamigényű zöldséges tömbök négy, a 90 l/s vízliozamigényű kapástömbök három és a 60 l/s vízhozamigényű lucernástömbök két vízhozamegységet igényelnek. A beépített csőhálózat méretezését úgy végezték, hogy a fővezetékek végén elhelyezkedő tömbök, 120 1/s-os vízsugarakat tudjanak felhasználni. A növény-kultúrák lehetséges elhelyezésénél azt az esetet kizárták, amikor két vagy három zöldséges tömbre egy fővezetéknek kell szolgáltatni az öntözővizet. A két nyomásközponttal kialakított telep beépített csőhálózata 5—5, sugarasan elhelyezkedő, mintegy 26 km hosszú fővezetékből és mintegy 100, összesen 92 km 1 Hernády Alajos mérnök, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja) csoportvezető főmérnöke.