Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

A Dráva—Mura vízerőhasznosítás 127 A vízerőművekben előállítható csúcsenergia gazdaságossága évről évre növekszik. Az eredetileg alaperőműként tervezett tiszalöki vízerőműre végzett vizsgálataink (Energia és Atomtechnika 1964/3) azt mutatják, hogy a csúcsenergia gazdaságossága 1970-ig mintegy 25°/o-kal nő. Még nagyobb lehet az eltérés nagyobb távlatban olyan vízerőműveknél (egy vízerőmű a hőerőmű 25 — 30 éves élettartamának két-háromszorosára épül), amelyek már vízerőműláncban, csúcsüzemre létesülnek. Ilyenné tehető a már meglevő, illetve a már tervbevett jugoszláv Dráva vízerőműrendszer, továbbá a közös jugoszláv —osztrák, és önálló jugoszláv Mura vízerőműrendszer, valamint ezekhez kapcsolódóan a közös magyar—jugoszláv Dráva—Mura vízerőműrendszer is. Folyami erőmű az előálló esésveszteség miatt alapüzeméhez képest néhány, szélső esetben 6 — 8%-knl kevesebb energiát termel. Vízerőműlánc esetén — mint amilyen Dravográdtól Mariborszki Ótokig a Dráván már ki van építve, és amely a tervek szerint egészen Eszékig folytatódik — a magányos erőműnél előálló nehézségek mind nagyságrendileg, mind helyileg rendkívül csökkennek. A csúcsenergiaigény lényegében az egész vízerőműlánc mentén szinte azonos időben lép fel, ezért az erőművek csúcsüzeme szinte egyszerre, de legalább is kis időkülönbséggel indítható. Közelítően egyenlő kiépítési vízhozamú vízerőművekről lévén szó, lényegében minden egyes láncon belül közbenső vízerőmű felvízi bögéje akkor kap a felette levő vízerőműtől a természetes vízhozamnál nagyobb vízmennyiséget, amikor a maga vízfogyasztása is megnövekszik, míg ugyanekkor alvízszintjét az alatta levő vízerőmű csúcsüzemi leszívása csökkenteni igyekszik. így a vízerőműlánc két közbenső erőműve között a vízszinesés csúcsüzemben csak annyiban változik a természetes vízhozam előidézte vízszineséshez képest, amennyit a csúcsüzenii többletvízhozam továbbvezetése megkövetel, ez pedig a természetes vízhozamhoz tartozó eséshez viszonyítva elenyésző veszteséget jelent. A vízerőműláncon belül komolyabb mértékű csúcsüzem miatti energiaveszteséggel csak a legfelső vízerőműnél számíthatunk, azért, mert csúcsüzemben felvízszintje első időben rohamosan, majd fokozatos mértékben csökkenve leszáll. Nem alapüzemhez viszonyított energiaveszteséget, de beruházási — esetleg fenntartási — többletköltséget jelent azonban az, hogy a legalsó kiegyenlítő vízerőműhöz olyan felső bögét kell kiképeznünk, amely a csúcsban érkező vízhozamokat úgy tudja tározni, hogy alvízében a partok állékonysága, a hajózás, stb. érdekében mindig a természetes vízhozamokkal közelítően azonos vízmennyiséget lehessen tovább engedni. Kiegyenlítő vízerőműnél csúcsüzem miatt számbavehető energiaveszteség csak akkor állhat elő, ha a felső böge tározóképessége nem elegendő, s nem is célszerű és gazdaságos nagyobbra képezni, mert az alvíz part és egyéb (pl. hajózási) viszonyai bizonyos gyorsabb vízszintigandozást eltűrhetnek. Ez azonban azt jelenti, hogy még a kiegyenlítő alsó erőmű is bizonyos mértékig csúcserőműként üzemel. Az előadottak értelmében vízerőműlánc esetén a csúcsüzem miatti energiaveszteség is lényegesen kisebb, mint önálló folyami vízerőműnél. Fentiekkel kizárólag azt kívántuk igazolni, hogy a vízerőművek csúcsüzeme rendkívül gazdaságos. Szivattyús energiatározók Maribor felett a Dráva szűk völgyiét mindkét oldalon völgyekkel szaggatott hegyek szegélyezik, kedvező lehetőséget nyújtva csapadékvizek időszakos tározására, illetve szivattyús energiatározásra. Ezideig három iiyen lehetőséget vizsgáltak. A legfelső a Vuhred vízerőmű felső bögéjét alvízi kiegyenlítő medenceként felhasználó 50 MW beépített teljesítőképességű Lehen vízerőmű, amelynek időszakos tározója 172 millió m

3 befogadóképességű. Az erőmű hasznosítható esés 230 m, kiépítési vízhozama 25 m

3/s, átlagos évi energiatermelés 90 GMó, kihasználása 1800 óra. A következő lehetőség az ún. Ozsbalt II. szivattyús energiatározó, amelynek esése 440 m, kiépítési vízhozama 150 m

3/s, beépített teljesítőképessége 500 MW, tározómedencéjének befogadóképessége 1,8 millió m

3. Ennél a szivattyús energiatározónál napi 4 órás legnagyobb teljesítményű (500 MW) csúcsüzemet, illetve 2 óra reggeli legnagyobb és további 4 óra csökkentett teljesítményű csúcsüzemet, azaz évi 1400 — 1500 órás kihasználást terveznek. 8 Vízügyi Közlemények