Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

A Dráva—Mura vízerőhasznosítás 111 2. láblázat vízerőművek jellemző adatai Beépített Átlagos Hasznosítteljesítőképesség Átlagos HasznosítFelvízAlvízKihasználási évi Vízerőmű ható esés csatorna csatorna Kihasználási energiajellege termelés jellege m km km óra MWA MW GWh 30,70 17,2 6,0 5350 150,0 127,5 681 üzemvízcsatornás 27,30 9,5 8,0 5410 150,0 112,5 607 üzemvízcsatornás 19,50 5420 85,0 460 üzemvízcsatornás 19,50 5420 85,0 460 üzemvízcsatornás 13,60 3400 24,0 16,8 57 folyami 13,60 5150 67,4 51,5 265 folyami 4. táblázat A közös magyar—jugoszláv Mura—Dráva vízeröliasznosítás jugoszláv sémájának alapadatai Vízerőmű Vízerőmű jellege Duzzasztási szint mA.f. Nyers esés m Kiépítési vízhozam m'/s Beépített teljesítő kép. MW Évi átlagos energia termelés OWó Megjegyzés Légrád üzemvízcsatornás 118,00 19,5 750 120 660 Zdala üzemvízcsatornás 128,50 19,5 750 120 660 Barcs folyami 109,00 8,0 840 54 290 Moslavina ... folyami 101,00 8,0 840 54 290 Eszék folyami 93,00 8,0 630 43 250 kiegyenlítő erőmű összesen: 63,0 391 2150 kiépítési vízhozamot. Duzzasztóműve a Murán a letenyei híd környékén épül, efölött kiinduló üzemvízcsatornája a Drávából kivezetett üzemvízcsatornával egyesülve a két folyó vízhozamát egyetlen vízlépcsőben hasznosítja. Az alvízcsatorna még a Mura beömlése felett torkoiik vissza a Drávába. Az első csoport alsó vízerőműve '/.dala közelében létesül. Duzzasztása egészen a Mura torkolatáig visszahat, s így közvetlenül csatlakozik a Légrádi vízerőműhöz. Üzem vízcsatornája a Dráva bal partján, de jugoszláv területen halad. A Zdalai vízerőmű alvízcsatornájának alsó torkolata környékén a Dráva esésében törés áll be, s az esés az eddigi kb. 0,5%„-ről 0,2 — 0,25°/oor

e csökken. Ennek megfelelően a második (majd a harmadik) csoport vízerőművei folyami kiépítésűek. A második csoport két vízerőműve a vízerőkészlet kihasználása szempontjából közvetlenül csatlakozik mind az első csoport alsó vízlépcsőjéhez, a Zdalai vízerőműhöz, mind pedig egymáshoz. A felső erőmű (Barcs felett) csúcsüzeméhez kedvező feltételeket teremt, hogy a felette levő Dráva-szakasz rendkívül kanyargós. így a megfelelő — a jelenlegi árvízszint fölé emelkedő — duzzasztási szint biztosításához vagy több kanyart kell átvágni s az átvágásokat végig — a kialakuló holtmedrek mentén is — betöltésezni, vagy a kanyarok tározótérbe fogásával kell a duzzasztást megoldani. Az utóbbi pusztán építési költségek szempontjából is kedvezőbbnek látszik, nem beszélve az így előálló, az erőmű csúcsüzeme, valamint a felette levő erőművek kiegyenlítő tározása szempontjából rendkívül jelentős tározótérről.