Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

106 Máthé Lajos Meglevő jugoszláv Dráva Vízerőmű Szelvény a Horvát Szövetségi Köztársaság határától fkm Teljes üzembe ь helyezés éve Jellemző évi csapadék mm Vízgyűjtő teriilet km

1 Közepes vízhozam m'/s Kiépítési vízhozam m*/s üzemi duzzasztási szint m A.f. Nyers esés m Dravograd 138,4 1943 1100 12 091 267 309 339,36 9,00 Vuzenica 126,5 1954 1100 12 707 282 411 330,36 13,73 Vuhred 113,3 1956 1100 13 004 288 411 316,63 17,41 Ozsbalt 100,7 1960 1100 13 160 291 411 299,22 17,42 Fala 92,1 1918 1100 13 257 294 357 281,80 14,60 Mariborszki Otok 76,5 1948 1100 13 410 297 411 267,20 14,70 összesen (átlag): 86,86 A táblázatból megállapítható, hogy Jugoszlávia felszabadulása óta a Dráva vízerőhasznosításának kiépítése tervszerűen haladt. A felszabadulás óta épített vízerőművek mind pilléres, gépkamrás megoldásúak, gépegységeik típusa azonos, ezek jellemző adatai pedig igen hasonlóak. A gépegységek szállítását a kapitalista cégektől a hazai vállalatok (I.itostroj, Rade Koncsar) szinte egyik napról a másikra vették át. Az üzemben tartók szerint a pilléres megosztás üzemviteli szempontból nem a legkedvezőbb, mert növeli a létszámot, de nem ad egyidejű kellő áttekintést a gépekről. A jövőben — ahol lehet — kerülik ezt a megoldást. \z ismertetett vízerőműveknél (Fala kivételével, amelynek építése idejében, 1918-ban ez a megoldás még nem volt ismeretes, s amelynek éppen ezért a duzzasztómű mellett elhelyezett egységes erőtelepe van) a pilléres megosztást az tette indokolttá, hogy ezáltal a szűk mederben, amúgy is rendkívüli nehéz építkezésnél az első gépegységet lényegesen előbb üzembe helyezhették. 6. ábra. Л Mariborszi otok vízerőmű