Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

A JUGOSZLÁV ÉS A KÖZÖS MAGYAR—JUGOSZLÁV D RÁVA—MURA VÍZERÖHASZNOSÍTÁS MÁTHÉ LAJOS

1 A Duna és a '

Tisza után jelentős közepes vízhozamaik és kiegyenlített vízjárásuk miatt — bár határfolyók, és így csak Jugoszláviával közös kiépítésük lehetséges — legkedvezőbb vízen/hasznosítási lehetőségeink a Dráván és a Murán találhatók. — A legutóbbi időkben az a jugoszláv törekvés, hogy a Drávát a már régebben megkezdett és részben be is fejezett jugoszláv szakasz után a torkolatáig csatornázzák és vízerőkészletét hasznosítsák, találkozott hazai hasonló elképzeléseinkkel, és így nálunk is kedvező fogadtatásban részesült. A teljes kiépítés gondolatát a jugoszláv Fél vetette fel. A kérdéssel az 1954-ben megjelent Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlata, sőt azt követően a Vízügyi Tervező Iroda ismételten foglalkozott. Jugoszláviában a meglevő Dráva v'zerőműveknél szerzett eddigi tapasztalatok, a hidrológiai adatok összegyűjtésének és feldolgozásának kedvezőbb helyi adottságai, valamint a csekély szénvagyon következtében elsősorban vízerőhasznosításra ajapított villamosenergia ellátás igényei miatt a tanulmányterv szintű tervezés sokkal előrehaladottabb. Ezért a meglevő és a tervbevett jugoszláv Dráva vízerőművek ismertetése után a közös szakasz hasznosítását is a reálisnak mondható jugoszláv elképzelés alapján ismertetjük. Az elképzeléseket hazánkban most vizsgálják, valószínű azonban, hogy a részletes tervezés során nagyobb változtatásokra nem lesz szükség, mint amilyenek önálló hazai tervezésben is előfordulnak a tanulmánytervhez képest. A Dráva és a Mura általános jellemzése vízerőhasznosítás szempontjából A Dráva a Dolomitokban 1228 m tengerszint feletti magasságban ered. Forrásvidéke Olaszország területére esik. Ausztria területén az Isel torkolatáig hegyek között halad, majd völgye szélesedik. Villachnál torkollik belé egyik legnagyobb mellékfolyója, a Gail, jugoszláv területre lépve már síksági jellegű. Légrádnál a 237 fkm szelvényben egyesül a Murával ( 1. ábra). A Dráva esése a Maribor feletti jugoszláv szakaszon 2—3°/

ü

0, alatta l°/oo. amely Légrádig fokozatosan csökken. Évi közepes vízhozama a Mura torkolatánál 360 m

3/s. A Mura az Alpok keleti nyúlványaiban ered kb. 2200 m-re a tengerszint felett. Graz környékén éri el a síkvidéket, Muraszemenyénél pedig a magyar határt. Esése a jugoszláv szakaszon l%o felett van, ami a jugoszláv—magyar határ mentén torkolatáig, Légrádig 0,34%or

e csökken. A Mura torkolata fölött 48 km hosszban határfolyó Magyarország és Jugoszlávia között. Magyarországi nagyobb mellékvízfolyásai a Kerka patak és a Principális csatorna. A Murával egyesült Dráva 169 km hosszban határfolyó. Esése Bélavárig (195 fkm) kb. 0,5%„. Itt hirtelen törik az esés, de még mindig 0,2—0,25%

0 Barcsig, majd a folyó torkolatáig fokozatosan csökken (2. ábra). A Drávának a Mura torkolata alatti — határt képező — szakaszán jelentősebb mellékvízfolyásai nincsenek. Közepes vízhozama 540 m

3/s, ami Donji Miholjacig — ahol a Dráva a határt elhagyva jugoszláv területre tér át — 580 m

3/s-ra növekszik. 1 Múthé Lajos mérnök, a Magyar Villamos Müvek vízerőmű csoportjának vezetője.