Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

•98 Illés György A lovöi telepet (10. ábra) 1933 évben helyezték üzembe, lassú szűrők nélkül. Az ülepítő medencének a kialakításával és a gyorsszűrők megnagyobbításával 1937 — 38. között a teljesítőképesség 60 000 m

3/nap-ról 130 000 m

3/nap-ra emelkedett. Egyidejűleg bevezették a lassúszfírőket az íz és szag kiküszöbölésére. További kísérletek folytak különböző módszerek megállapítására, éspedig klór, aktív 11. ábra. A norsborgi vizműtelep elrendezése szén, káliumpermangánát hozzáadására, valamint a levegőztetés, ozonizálás és a gyorsszűrők alkalmazására. A legmegbízhatóbb eljárásnak a gyorsszűrés utáni lassúszűrés bizonyult. A feldolgozási eljárás mindkét vízműnél azonos. A lovöi telepnél a napi teljesítőképesség 275 000 m

3, de csak 230 000 m

3-t vesznek igénybe. A norsborgi telepen 50 fő, a lovöi telepen mintegy 40 fő teljesít szolgálatot. A stockholmi vízszolgáltatási igazgatás 1861-ben kezdte meg működését. Az első vízmű a Malar-tó egyik öblében „Arstaviken" épült fel. A város közelsége miatt azonban a tó vize elszennyeződött és ezért a telep működését 1923-ban beszüntették. A városi vízmű 90%-a a 210 km

2 kiterjedésű Stockholmot látja el, a víz többi része a közeli kisebb település vízellátását biztosítja.