Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

Svédország és Stockholm vízellátása 95 1. táblázat A svédországi vízfolyások jellemző adatai A folyó neve Hossz km Vízhozam a torkolatnál, m

3/s Hossz km legnagyobb közepes legkisebb Klarelven-Göta älv 725 660 575 510 Muonio älv-Torne älv 570 1770 350 72 Dalälven 540 1150 370 95 Urne älv 460 1800 450 102 Lule älv 450 1910 510 82 Angerman älven 450 1970 490 107 Indals älven 420 1550 460 105 Langan 270 180 82 25 2. táblázat A vízminőség Svédországban Felszíni víz Felszínalatti víz Tulajdonság Váttern tó Gallönál Mälaren tó Stocknál Göta älv folyó Göteborgnál Esker Sőderhamunál Gnájsz Elmstanál Szín, mg/l Pt 5 23 33 5 5 Permanganát fogyasztás, mg/1 KM

n0

4 10 25 45 4 5 pH 7Д 7,2-8,3 6,8 6,6 7,4 Összes keménység, mg/l Ca 15 23 12 56 20 Vas, mg/l Fe 0,05 0,39 0,1 0,7 .Mangán, mg/l Mn 0,05 0,12 Hidrogénkarbonát, mg/l HC0

3 .... 37 14 97 365 Klorid, mg/l Cl 8 7 32 82 Coli, 37°szám 100/ml 10 2-300 20-30000 1 15 Coli, 45°szám 100/ml 1 1 0-1500 1 Svédországban eléggé elterjedt a talajvízdúsítás különösen az „esker"-ek vízmennyiségének növelésére. A felszíni víz betáplálása és a víz kivétele között néhány hónap is eltelik, és sok esetben kezelt, ülepített, szűrt vizet táplálnak be a felszínalatti víztartó képződményekbe. A talaj vízdúsítást kb. 30 vízműnél alkalmazzák. A vízműveknél alkalmazott megoldások A városok és sűrűn lakott területek összes vízfogyasztásának 56%-át felszíni, 30%-át természetes felszínalatti és 14%-át dúsított vízből fedezik. Az ipar ma majdnem kizárólag felszíni vizet használ. A lakosság évi 750 millió m

3 vízfogyasztásából 400 millió m

3 felszínalatti víz (ebből 130 millió m

3 dúsított), 350 millió m

3 felszíni víz.