Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

A SZEXXYEZÉSEK HATÍSA VÍZKÉSZLETEKRE ÉS VÍZHASZNÁLATOKRA DR. SZEBELLÉDY LÁSZLÓNÉ

1 Theodor Roosewelt, az Egyesült Államok elnöke 1906-ban a következőket írta kongresszusi levelében: „Minden vízfolyást a legmesszebb menően kell hasznosítani. Ilyen természetű hasznosítás azonban csak úgy lehetséges, ha előzetes tervezés alapozza meg. Megfelelő tervezésnél megeshetik, hogy az új létesítmény ahelyett, hogy terhet jelentene, könnyíti a meglevő hasznosítást. Minden vízrendszer az eredettől a torkolatig egy egység és így is kell kezelni." 1906 óta világszerte rohamosan haladt az iparosodás, emelkedett az életszínvonal és ezzel kapcsolatosan növekedett a vízigény és ezzel együtt a szennyvíztermelés, de a fenti tömör megfogalmazás a minőségi vízgazdálkodásnak ma is alapját képezheti. Sem az ipar, sem a mezőgazdaság vízkivétele, sem a szennyező-források nem kezelhetők lokális problémaként. A nem kielégítően megoldott ipari szennyvízelhelyezés az egész vízgyűjtőn tönkreteheti a vízgazdálkodást, alkalmatlanná téve a vízgyűjtő távolabbi pontjain a víz minőségét ivó- vagy kényesebb ipari vízkivétel céljaira. Sőt, továbbmenve, nemcsak egy országon belül, hanem a szomszédos országok vízgazdálkodását is erősen befolyásolhatja a határon túlról érkező vízminőség, vagy szennyezettség. A jövőben az ipari és ivóvíz ellátás várhatóan legnagyobbrészt a felszíni vízkészletre támaszkodik, viszont a megnövekedett szennyvízterhelés is a felszíni vizeket fenyegeti. A verseny tehát, amely már most folyik a vízhasznosítók és szennyvízbebocsátók között, a felszíni vizek felhasználásáért még fokozódni fog. 1. A minőségi vízgazdálkodás fontossága Az 1. ábra a víz körforgásának vázlata. Mutatja, hogy az évi csapadék hogyan oszlik meg, hányadrész kerül felhasználásra és hányadrésze jut vissza szennyezetten a vízfolyásokba. A csapadék mennyiségét nem tudjuk szabályozni, detőlünk függ a rendelkezésünkre álló vízkészlet megőrzése és maximális gazdaságos felhasználása. Ez a jövőben nem képzelhető el tervszerű minőségi vízgazdálkodás nélkül. Az ábrán a folyókban lefolyó vízmennyiséghez képest elenyészően csekélynek látszik a bejutó szennyvíz mennyisége. Szeretnék erre a megnyugtató képre egy hazai példával rácáfolni. 1 Dr. Szebellédy Lászlóné oki. vegyész, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos főmunkatársa. A tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság 1963. október 14 —15-én tartott Kongresszusán elhangzott előadás anyaga.