Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

42 Bolberitz Károly lően tisztított városi szennyvíz az ipartelep szempontjából a következő előnyöket jelenti : 1. összetétele a legtöbb ipari célra megfelel; 2. összetétele és hőmérséklete csak igen kis ingadozást mutat, szemben a felszíni vizekkel, ahol különösen az utóbbi igen jelentékeny; 3. költsége, még ha harmadik tisztítási fokozatként vegyszeres derítést is alkalmaznak, nem nagyobb, mint a városi vízé, vagy a távolabbról beszerzett felszíni vízé. Az Északamerikai Egyesült Államokban számos kisebb üzem mellett olyan hatalmas gyárak, mint az Amarillo olajfinomító és a Bethlehem Steel Co. használnak már évek óta városi szennyvizet, ami minden tekintetben bevált. Az előbbi napi 30 000 m

3 szennyvizet vesz át a várostól, az utóbbi napi 250 000 m

3-t, de a közlés időpontja óta ezt a mennyiséget a duplájára emelik [10]. Egy statisztika szerint : 10 gyár üzemi vízként (ezek közül 8 réz-visszanyeréshez), 1 gyár üzemi- és hűtővízként, 4 gyár hűtővízként, 1 gyár kazánvízként, 3 gyár hűtő- és kazánvízként használ városi szennyvizet. A víz oldott anyag tartalma az eredeti víznek kb. duplája, szükség esetén ezt lágyítással csökkentik. Hat gyártelep által használt szennyvíz jellemző, szélső minőségi értékei a következők [11]: összes szilárd anyag 538—1564 mg/liter lebegő anyag 1— 75 mg/liter klorid-ion 93— 300 mg/liter szulfát-ion 47— 391 mg/liter lúgosság 3,2—10,2 min HCl/liter összes keménység 2,2—26,7 nkf foszfát-ion 6— 110 mg/liter BOI

5 2— 90 mg/(yiiter pH 7—8,4 A tisztítási költségekre végzett számítások azt mutatják, hogy kb. 6000 m

3/nap teljesítmény mellett éri ez el a városi víz árát, 22 000 m

3/nap tisztítása esetén a költségek már ennek felére csökkennek [10]. Egy szakértő becslése szerint az USA-ban keletkező városi szennyvizek 1%-át használja fel csupán az ipar, holott 25% gazdaságosan lenne hasznosítható ipari célokra. Bányavidékeken többnyire nagy mennyiségben folyik el bányavíz minden hasznosítás nélkül. A bányavizek nagy része elég jó minőségű, csak mikroorganizmusokkal szennyezett és ezért személyi használatra csak állandó erélyes fertőtlenítés után alkalmazható. Ipari felhasználás esetében ez a kismértékű szennyezettség rendszerint nem zavar. Ennek ellenére bányáink előszeretettel használják a bányavizet fürdők táplálására, ahelyett, hogy az iparnak adnák át a vizeket. De, mint egy német példa mutatja, még a rosszminőségű, savanyú bányavizek is viszonylag olcsó kezeléssel alkalmasakká tehetők ipari célra. Egy ilyen működő