Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

40 Bolberitz Károly III. táblázat - Tabelle III. Vízfogyasztás takarékosság előtt Vízfogyasztás takarékosság után m

J/t о n n a áru Acél Papír . Kraft-cellulóz ., Üjságnyomtatás Konzervgyártás 208,00 26,50-37,85 170,00 98,60 9,48 5,70-11,40 11,4 -15,1 34,00 22,70 3,78 tése révén, csupán a halászatban okozott kárt évi 1/

i milliárd dollárra becsülik [4]. Az NSZK-ban a talajba jutó olajos hajtóanyagszennyezések mennyisége évi 2000—20 000 m

3-re becsülhető. Ez a tömeg évi 20 milliárd m

3 vizet tehet tönkre, ami egynegyed része az évi csapadék-mennyiségnek [5]. Az olajnyomok a talajban 2—70 évig kimutathatók és 4 km távolságra is elhatolnak. Az ilyen, szennyezett élővíz és talajvíz tisztításának költsége a szennyezés mértékével hatványozottan nő [6]. A bemutatott számok megvilágítják a tárgyalt kérdés óriási jelentőségét. Azzal, hogy a megfelelő gazdálkodással milyen eredményeket lehet elérni, a következőkben részletesebben foglalkozunk. Az e téren elérhető eredmények nagyságának jellemzésére elöljáróban csak két példával szeretném megvilágítani. Az amerikai General Electric Co. egyik telepén az egyízben végrehajtott víztakarékossági intézkedések révén évi 3,25 millió m

3 vizet lehetett 100 000 dollár értékben megtakarítani. Az ehhez szükséges beruházás 150 000 dollárba került, a beruházás tehát iy

2 év alatt megtérült [7]. A Bethlehem Steel Co. egyik gyára a költségbecslések eredményeképpen Baltimor város tisztított szennyvizét használja fel ipari célokra. Az így kapott, kifogástalan víz viszonylag oly olcsó, hogy bőven fedezi a tisztítási költségtöbbleten felül a szükséges 12 km hosszú csatorna amortizálását is [8]. Az ipari vízgazdálkodás mint tudomány magában foglalja mindazokat a tapasztalatokat, ismereteket, törvényszerűségeket, melyek a víz ipari felhasználásával, alkalmazásával kapcsolatosak, kezdve azon, hogy a víz belép a gyár területére, egészen addig, míg az azt elhagyja. Az ipari vízgazdálkodás tehát az alkalmazott tudományok, a technológiai tudományok körébe tartozik, mert hasznosítja a gyakorlatban a természettudományok: a fizika, kémia, a biológia, de ezeken kívül a technikai és a gazdasági tudományok eredményeit is. Az ipari vízgazdálkodás tudománya még csak születőben van; rengeteg tapasztalat és kutatási eredmény áll ugyan már rendelkezésre, de még senkisem rendszerezte ezeket. Sok kutatóintézet foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Egyes egyetemeken tanítják is már a vízgazdálkodást. Ezzel szemben nem ismerünk sem összefoglaló munkát, sem tankönyvet, mely a problémákról és megoldásukról átfogó képet adna. Ennek oka az, hogy a szakemberek csak az utóbbi két évtized2. Az ipari vízgazdálkodás mint tudomány