Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

438 Hernády .4.—Starosolszky Ö. 30. ábra. Jellegzetes idősorok egy csúcsüzemkísérletnél Fig. 30. Typical time-graphs during a peak-load test üzemet tartottunk. Különlegesen nagyméretű hullámokat a duzzasztón való vízleeresztés segítségével állítottunk elő és 900 m

3/s nagyságú csúcsvízhozamot is vizsgáltunk. A csúcs időszaka alatt 3 helyen vízhozammérést, 4 helyen folyamatos sebességmérést végeztünk. Az erőmű alatt 500 m-re egy függélyben, a sodorban egyidejűen és folyamatosan 7 sebességmérő műszert kronográf segítségével működtettünk (29. ábra). A vízállásokat lapvízmércéken észleltettük, illetve 12 (1:5 áttételű, 1 napos körülfordulású) rajzoló vízmércével regisztráltattuk. A kísérletek során a vízfolyás 170 km-es szakaszát vizsgáltuk, amelyből 50 km-re részletes vizsgálatok terjedtek ki. A kísérletek eredményeként a vízállásváltozások jellegzetes szakaszossága (30. ábra) volt kimutatható. A teljesítmény-, illetve vízhozamváltozásokkor előálló hirtelen vízállásváltozás a lökéshullám elmélete szerint magyarázható. Érdemes rámutatni arra, hogy ezt a hírtelen változást jóval lassúbb vízállásváltozás követi [19]. Az alvizen például a természetes állapotú vízhozamgörbéről leolvasható csúcsvízhozamhoz tartozó vízállást az áradás nem éri el a rövid idejű csúcsok alatt. Erre a jelenségre jól rámutat a kísérletek alapián levezetett tapasztalati összefüggések alapján szerkesztett 31. ábra. A hullám jellegzetes alakját megtartja (32. ábra), sőt a csúcsüzem időtartama jellegzetesen kirajzolódik benne (33. ábra). A hullám (pozitív vagy negatív egyaránt) ellapul, tetőző magassága a vízerőműtől távolodva csökken (34. ábra). A sebességváltozások jellemzésére a 7 műszerrel mért fiiggély egyik sebességeloszlási ábrája (35. ábra) szolgál. A sebességmérési szelvényeket és a természetes vízhozam függély középsebesség eloszlási ábráját a 36. ábra szemlélteti.