Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata

404 Hernády .4.—Starosolszky Ö. nyerhető [16, 18]. A számításoknál általában abból a jogos követelményből indulunk ki. hogy a tározóteret a következő csúcs idejére teljesen fel kell tölteni, a At

a értéket a csúcs időpontjainak és At

p hosszának ismeretében meg lehet határozni. A tartóssági görbén való ábrázolásra a 27. ábrát mutatjuk be, ahol 15 MW-os -csúcsteljesítményhez és különféle At

p/At

c

s viszonyszámhoz tartozó vízpótlási víz27. ábra. A 15 MW-os csúcsteljesítményhez tartozó csúcsvízhozam és a vízpótlási időszak-beli vízhozam tartóssági görbéje (utóbbi különböző /Jt

p/Zlt

c viszonyszám esetén) Fig. 27. Duration curves for discharges at 15 M\V peak and during the filling period (the latter for different At

pjAtt ratios) hozam tartóssági görbék és a csúcshozam tartósság görbéje látható. Az üzemi adottságok függvényében az ábráról az év teljes szakára leolvasható a 15 MW-os teljesítményhez tartozó Q

a és Q

p vízhozam értéke. A 28. ábra a teljesítmény tartosságot ábrázolja háromféle csúcsvízhozamnál (az esésváltozást elhanyagolva). A görbe alatti terület integrálja jól ismert módon a csúcsidőszak hosszának ismeretében megadja az egész éven át termelhető csúcsenergia mennyiségét. A különféle kombinációjú teljesítmény tartóssági ábrák segítségével a leggazdaságosabb csúcsüzem megtervezhető. 3. A tiszalöki kísérletek tapasztalatai A hazai kísérletek célja elsősorban az volt, hogy a különféle vízállásoknál (természetes vízhozamnál) és különféle teljesítményű és időtartamú csúcsüzemnél kialakuló vízszin-és sebességváltozásokat megfigyeljük. A kísérletek során 50—140 m

3/s természetes vízhozamnál (LKQ 50 m/s, LNQ 4000 m

3/s) 1—4 órás 8—15 MW teljesítményű 2—20 perc felfutási és leállási idejű 120—300 m

3/s vízhozamú csúcs-