Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
3. füzet - II. Hernády Alajos-Starosolszky Ödön: A tiszalöki vízlépcső helyszíni ellenőrző vizsgálata
398 Hernády .4.—Starosolszky Ö. 21. ábra. A duzzasztómű alatti vízmozgás néhány jellegzetes esetben a billenőlap leeresztése és a tábla emelése közben alacsony alvízállásnál (a csúcsüzemi vizsgálatok alkalmával) Fig. 21. Flow under the weir in a few typical instances of lowering the tilting leaf and raising the gate at low tailwater stages (in the course of peak-load operation studies ) bemutatunk (21. ábra). A képen jól észlelhető az utófenéken bekövetkező vízmozgás változása a zsilip mozgatásának hatására. A duzzasztómű tábláival kapcsolatban még meg kell említeni, hogy néhány jellegzetes üzemi állapotnál rezgésméréseket is végeztünk egy elektrodinamikus mérőfejes — oszcilloszkopos — rezgésmérővel, azonban sem amplitúdó, sem sebesség, sem gyorsulás tekintetében a mozgatószerkezet által átadott rezgéstől eltérő rezgéseket ezideig nem észleltünk. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy a tiszavasvári hajózsilipnél viszont elég erős rezgéseket mértünk. 5. A hajózsilip töltése és ürítése A 85 m hosszú és 17 m széles hajózsilip kamráját az oldalfalakba épített oldalcsatornákon át töltik és ürítik. A két oldalcsatornából összesen 24 db ki-, illetve beömlő nyílás ágazik ki. A töltési időt a tervező a közismert T = —-7= УЖ> rtYzg közelítő képlettel számolta, ahol F a zsilipkamra vízfelülete, a (i vízhozamtényező közelítően 0,7, míg / a töltőnyílások felülete. Már a tervező is számított arra, hogy az oldalcsatorna tiltójának nyitási idejét is figyelembe kell venni, mivel az oldalcsatorna kereszmetszeti területe a nyitással fokozatosan változik. Erre a számításra Zsukovszkij—Berezsinszkij képletét alkalmazták, amely szerint a T töltési idő 2 Г УН fi 1^/(1 _«/c)
