Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - VI. Tavy Lajos: A holland Delta-Terv munkái

352 Starosolszky ö.: Mosonyi—

Water Power Development 1. 9 08 oldalával szemben 1061 oldalas) kibővített és átdolgozott második angol nyelvű kiadásra is. Felkeli hívni a figyelmet, hogy minden kiadás eltér az előzőtőfés a könyvben állandóan szerepelnek a legújabb tanulmányok (pl. az 1963 májusában lezárt kiadásban 1963 áprilisában megjelent cikkek eredményei). A könyv új kiadása — angol nyelve ellenére — a magyar vízépítő mérnökök számára is nélkülözhetetlen adatokat foglal össze, amelyek időszerűségét különösen emeli a dunai vízerőhasznosítás nagyszabású programja. Ezért tartjuk célszerűnek, hogy — szokásunktól eltérően — nem magyar nyelvű szakirodalmat is ismertessünk, azzal a megjegyzéssel, hogy a mű új magyar nyelvű kiadása is időszerű lenne. A most új kiadásban megjelent első kötet (a továbbiakban „mű"-ként már csak róla beszélünk) két részre oszlik: az első rész (19—138 о.) a vízerőhasznosítás alapelveit, a második a kis esésű vízerőműveket (139—1006 o.) tárgyalja. A második kötet a nagy esésű vízerőművekkel, a törpeerőművekkel, a hidraulikus energiatározókkal és vízerőhasznosítás gazdaságosságával foglalkozik, míg a vízlépcsőknek a vízerőteleptől eltérő műtárgyait (duzzasztók, hajózsilipek, üzemvízcsatornák, túlfolyók, árapasztók, vízkivételi művek) és szerkezeteit (mozgógátak, zsilipek) a készülő vízépítési műtárgyak (Hydraulic structures) fogja tartalmazni. Az első rész két főfejezetet, illetve 10 fejezetet tartalmaz, amelyek a felszíni vizek vízerőkészletével, a mértékegységekkel, a vízfolyások vízerejével, a tengerek és óceánok vízerőhasznosításával, a vizerő-készlet meghatározásával, a Föld elméleti és hasznosítható vízerőkészletével, a tározók energia termelőképességével, továbbá a második főfejezetben a vízerőhasznosítás rövid történeti áttekintésével, a vízerőtelepek osztályozásával és a tervezés és építés folyamatával foglalkoznak. A felszíni vizek vízerőkészlete fejezetben számos érdekes példát láthatunk a vízerőműrendszerekre, mint a Rajna, a Duna osztrák szakasza, a Rhône, a Tennessee, a Mosel folyókra épült és a Snowy Mountains rendszer (amelyekből néhányat a Vízügyi Közlemények olvasóival korábbi számainkban megismertettünk). Részletesen foglalkozik az árapály erőművekkel is, amelyek közül az első a franciaországi Ranez folyón építés alatt áll. Érdekesek a statisztikai adatok, amelyek a világrészek, illetve vízfolyások vízerőkészletét, továbbá a vízenergiatermelés fejlődését és hely zetét tárgyalják. A történeti áttekintést értékesen egészítik ki a Föld legnagyobb tározós nagy esésű, üzemvízcsatornás és folyami erőműveinek teljesítményadatai. Különösen érdekes a szerző táblázatos osztályozása a kis, közép és nagy esésű erőművek alaptulajdonságaira vonatkozóan (1/9. táblázat). A második rész, amely a könyv mintegy 85%-át teszi ki, a kis esésű vízerőművekkel foglalkozik és öt fejezetre tagozódik. Az első főfejezet a vízerőművek vízerőgazgálkodási tervével foglalkozik, tárgyalja a termelhető energiamennyiség változását a dúzzasztási szintnek és a kiépítés mértékének függvényében, az üzemvízcsatornás vízerőművek eséstartósságának meghatározását. Elemzi a vízelvonás hatását az energiatermelésre. A második fejezet a vízerőtelepek kialakítását foglalja össze. A harmadik főfejezet tartalmazza a vízerőtelepek szerkezeti leírását, elsősorban azokat a létesítményeket, amelyek közvetlenül érintkeznek a vízzel. Az általános elrendezés elvi megoldásának ismertetése után a üzemvízcsatornás vízkivétel esetében olyan megoldást tárgyal, hogy a belépő víz.energiavesztesége és a bejutó hordalék a legkisebb legyen. Tárgyalja a gerebveszteségeket, az üzemvízcsatorna méretezését, a lökéshullámok hatását, a jég keletkezését, a csatornák szivárgási veszteségeit, a rézsű biztosítását, a burkolatokat. A negyedik főfejezet a vízerőmű általános irányelveivel foglalkozik. Elemzi a partok kialakításának hatását az erőtelepre való jó rááramlás szempontjából, melyeket a Műegyetem II. Vízépítési Tanszékének laboratóriumában lefolyt vizsgálatok eredményeiből fényképfelvétel sorozatokkal támaszt alá. Rámutat arra, hogy milyen fontos szerepe van az elválasztó pillér és a part vonalazás egybehangolásának. A helyes megoldásnál a víz merőlegesen és örvények nélkül lép a vízerőtelepbe. Ebben a főfejezetben ismerteti a két részre osztott, a pillérekre osztott és a gáttestbe épített erőtelepeket is. Az ötödik fejezet a legnagyobb, mintegy a könyv felét öleli fel, és ebben ismerteti a vízerőmű különböző szerkezeti részeit, gépészeti berendezéseit. Az erőmű turbinóinak vízszintes és függőleges elhelyezését tárgyalva állításait már megépült vízerőművek jellemző metszeteivel teszi képiessé. A vízerőmű egyes elemeinek bemutatását azok számítási módszereivel, terv-