Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
2. füzet - VI. Tavy Lajos: A holland Delta-Terv munkái
IZRAELI ÖNTÖZÉSI TERVEK 1 . . Ismerteti: PERÉNYI KÁROLY •/• ÍV ;- " Israel Ministry for Foreign Affairs , Information. Department: Streams in tile desert. Jerusalem, 1963. Az egész világon tapasztalható öntözésfejlesztés keretében mind gyakrabban ljallat,magáról Izrael. Öntözött területe ugrásszerűen fejlődik, fejlett öntözési technikát'és korszerű öntözőberendezéseket alkalmaz. Az esőztető berendezések alkalmazásának üteme talán egyike a legnagyobb fokúnak, ugyanakkor a felületi öntözőberendezésekben is széles körben jelennek meg a vasbeton csövek, héjcsatornák. Az izraeli ipar állítja elő az esőztető berendezéseket, sőt, mint a nemzetközi — így a budapesti — mezőgazdasági vásáron is láthattuk, exportra is jut. Áz országban több, mint 20 000 km 2 területen 2,3 millió lakos él. Területe két fő részre osztható. A tengerparton keskeny, termékeny síkságot, a mélyedésben húzódó Jordán folyón túl pedig fennsíkot találunk. Az ország déli fele, a Negev félsivatag az akabai öbölig húzódik, ahol Izraelnek kijárata van a Vörös-tengerre. A tengerparti sáv szubtrópikus, a fennsík hűvösebb, a Negev pedig aszályos. Az ország területének 19%-a áll művelés alatt, zömmel Galilea tartományban. A művelt területek bővítésének egyik alapfeltétele az öntözés kiterjesztése, mely jelenleg a művelt terület 30%-át foglalja magában. A kidolgozott 17 éves öntözésfejlesztési tervben 404 000 ha öntözés megvalósítását irányozták elő. Ennek keretében először 1955-ben 108 km hosszú vasbeton csővezetéket építettek, mely a Yarkon vizét a Negevbe vezeti. Azóta az építést folyamatosan végzik. Nagyméretű építési «munkára azért van szükség, mivel Izrael nem rendelkezik bőséges vízbeszerzési forrásokkal. Korábban szinte kizárólag a csapadékból és kutakból nyertek öntözővizet. Visszatartották a csapadékvizet tározókban és ciszternákban. Érdemes a csapadékeloszlást is tanulmányozni. Az 1. ábrán láthatjuk, hogy az ország egyes területein a csapadék csaknem bőséges, máshol csaknem teljesen hiányzik. A hiány elsősorban a déli területeken tapasztalható. Ugyanakkor az I. táblázat Vízigény (millió m 3-ben) 1962-ben 1970-ben Mezőgazdaság 870 1040 Vízellátás 242 330 Ipar 50 130 Összesen 1162 1500 1 Az izraeli öntözésfejlesztési terveket röviden azért ismertetjük, mert jó példának tartjuk részben az öntözési kérdések fontosságának aláhúzására, részben a vízügyi kérdésekben szükséges együttműködés fontosságának hangsúlyozására és hiányának hátrányaira. A tájékoztatás összeállításában szerző elsősorban az izraeli követség ,, Streams in the Desert" с. tájékoztatóját használta fel, az ábrákat is innen vette. A hangsúlyt a műszaki megoldás ismertetésére fektettük, a megindult munka politikai következményei az újságokból ismeretesek. (Szerk.)
