Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - V. Entz Béla: Tanulmányok a Balaton jegének megismeréséhez

278 Entz Béla cikák tömegével, ami a partra dobott jégtábláknak fehér színezetet és hószerű jelleget kölcsönöz. Repedések A Balaton jegében kialakuló repedések tanulmányozására a szélcsendes időben befagyott Balaton nyújtja a legjobb alkalmat. Ilyenkor a keletkezett jég kristálytisztán átlátszó, kagylósan törik, üvegszerű, vagy ahogyan mondani szokás, acélos szerkezetű; a fényt szinte akadálytalanul átbocsátja [4], '[5]. A 4—6 cm-es friss jégpáncél látszólag teljesen homogén, rajta gyakran hatalmas területeken egyetlen repedést sem találunk. Ilyen jégmezőkben erős feszültségek léphetnek fel, melyek terhelésre repedés formájában oldódnak fel. A repedések hangja a jég vastagságától és szerkezetétől függ. Acélos jégben keletkező repedés hangja mindig éles, csattanó. A hang a jég szerkezetének lazulásával egyre tompábbá válik, reccsenővé, csörrenővé lesz. A hang magassága a jég vastagságától függ. Vékony jégben a repedésnek mindig magas a hangja, míg vastag jégen bekövetkező repedés az ún. durrogás hangja sokkal mélyebb, ágyúdörgésre emlékeztet. Megjegyzendő, hogy a repedéseket megelőző hangjelenségek nem kísérik. A hangjelenségek csak a repedés kísérőjeként, azzal egy időben lépnek fel. Hangjelenségeket észlelünk akkor is, ha nem következik be repedés, csupán valaki jár, vagy korcsolyázik a jégen. Ez utóbbi esetben távolabbról figyelve kongó-pengő hangot hallunk, melynek magassága ugyanúgy a jégvastagság függvénye, mint a jég meghasadásakor észlelhető hangjelenség. Gyakorlott fül már e hangokból is megállapíthatja a jégtakaró vastagságát. Ha a repedésmentes 3—4 cm vastag „szűz" jégfelületre súlyos tárggyal ráütünk (pl. belevágjuk a jégbe a jégvágó szekercét) rendesen három, a kiindulás helyén egymással eléggé szabályosan 120°-ot bezáró repedés keletkezik. Friss, kevéssé repedezett jégen e hasadások hosszan, néha több km távolságra is elhatolnak, miközben távolodó hangjukat fokozatosan elnyeli a messzeség. Korcsolyázó ember alatt is meg-megpattan a jég. A repedés jellege is függ a jég vastagságától. Egészen vékony jégen körkörös és sugárirányú, hálózatszerű repedések keletkeznek, melyek csak a közvetlen környezetig hatolnak. Az ilyen jég erősen hajlik, és a beszakadás közvetlen veszélyével fenyeget. Ez fagyos, acélos jégben kb. 2—3 cm vastagság mellett következik be, míg a „rothadt"-jég még 15—25 cm-es vastagság mellett is veszedelmes lehet. 14. ábra. Levegőre kerülő erősen olvadó jégtáblák. A táblák alsó széle selyemfényű, amit a gyertyás struktúra idéz elő Bild 14. An die Lull geratene, stark geschmolzene Eisschollen. Der untere Band der Schollen zeigt Seidenglanz, den die Kristallstruktur hervorruft