Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - V. Entz Béla: Tanulmányok a Balaton jegének megismeréséhez

272 Entz Béla ti jégfelületre, annak mélyedéseibe néha lebegő iszaprészecskék ülepednek le, azon mozaikszerű mintázatot hozva létre. Ez különösen olyankor következik be, amikor nem borítja még a tavat összefüggő jégpáncél, és az idő viharos. Ilyenkor a hullámkorbácsolta tóvízben még sok a lebegő részecske, melyek a fenti módon leülepedhetnek (2. ábra). Más, ugyancsak a befagyással kapcsolatos jelenségeket figyelhetünk meg, ha a befagyás idején vihar tombol. Ilyenkor a jeges vízben kialakult jégtáblák 5. ábra. Egymás felett több rétegben elhelyezkedő gázfelgyülemlések a Kerekedi-öbölben szakaszosan fellépő gyenge szénsavgázfeltörések helyén Bild 5. In mehreren Schiebten übereinander liegende Gasansammlungen an den Orlen stellenweise auftretender schwacher Kohlensäureaufbriiche in der Bucht von Kereked legömbölyödnek és oldalukon — amint már Cholnoky is megállapította — apró jégdarabokból álló valóságos jégperem keletkezik. Ez a jelenség teljesen hasonló ahhoz, amit folyókon figyelhetünk meg, jégzajlás idején. Az ilyen lekerekített jégtáblák a fagy erősödése és a szél gyöngülése következtében könnyen összefagynak és szinte járhatatlan jégfelületté merevednek. Egészen különleges helyzet áll elő, amikor az ilyen erősen összetöredezett jeget belepi a hó. Az elénk táruló kép'sokkal inkább egy sarki tenger jégvilágára, mint a Balatonra emlékeztet (3. ábra). Az is előfordul, hogy az erősödő szél a már egyszer összefagyott szögletes, vagy legömbölyödött jégtáblákat ismét feltöri, majd több km távolságra elsodorja. Ismételten találkoztam ilyen jégbefagyott „uszadék" jégtáblákkal a Tihanyi szorosban, továbbá Badacsony és Fonyód között. Ezek a felső (veszprémi) parttól mintegy 500—3000 m-re hosszan sorakoztak egymás mellett. Partközeli eredetüket bizonyították a táblákba fagyott nádszálak, melyek egy-egy táblában tízesével, húszasával voltak találhatók és eredeti helyzetükben, állva azt a benyomást keltették, mintha a szél tövestől szaggatta volna ki e parti nádcsomókat. Ez azonban nem így volt, mert a nádszálak a jég alsó felszínénél voltak elvágva. A jelenségnek