Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - III. Kovács György: Öntözőcsatornák szabad szivárgásának hidraulikai jellemzése

Öntözőcsatornák szabad szivárgása, 233 3. ábra. Az 5. egyenletben kijelölt sor megoldása Verigin szerint Fig. 3. Solution of the series identified bij Eq. (5) according to Verigin Bild 3. Lösung der in Gleichung S. bezeichneten Reihe nach Werigin képest. A vízszint síkjában az áramlási tér szélessége — a hatékony víztükör^ szélesség—ugyanis S

0, míg a végtelenben, ha feltételezzük, hogy a gradiens egység, tehát V = к, a szélességnek — ami egységnyi vastag sávot vizsgálva az átfolyási felület mérőszáma — a 7. egyenlet szerint 2 S

0-nak kell lennie. Bár az egységnyi gradiens a oo/oo szimbolikus osztásból adódik és fizikai magyarázatát adni nem lehet, a gyakorlati feladatokban feltétlenül elfogadható és így Verigin összefüggései a további vizsgálatokban alkalmazhatók. 2. Az áramlási tér leképzése Már az előző fejezetben rámutattunk arra, hogy a végtelen mélységig tartó szabad szivárgás áramlási mezejének egy közbenső potenciálvonallal határolt tartományát felfoghatjuk úgy, mint a véges t időig telítődött zónát, hiszen a telítődésnek a kísérletek szerint is a két szélső határvonal által közrefogott áramvonalak mentén kell előre haladniok. A két szélső áramvonalról tudjuk, hogy a csatorna vízszintjének síkját (X tengely) a függőleges szimmetria síktól (У tengely) SJ2 távolságban metszik, és asszimptotikusan tartanak az Y tengelytől S

0 távolságban levő függőleges érintőkhöz. Ha találunk olyan gyakorlatilag könnyen kezelhető leképező rendszert, amellyel ezt a két határvonalat párhuzamos egyenesekké transzformálhatjuk, a feladatunkat megoldottuk, mert akkor az áramvonalsereget párhuzamos egyenesekké, az áramlási teret pedig egyszerű Darcy-csövé alakítottuk át. Ebben az esetben a telítődési folyamat számításba vétele nem más, mint a függőleges tengely t változó Y mélységében metsző potenciálvonalak képének meghatározása az egyenesekből alkotott áramvonalképen. A változó t időnek megfelelő mozgásállapot jellemzését így különböző hosszú csőszakaszokban előálló szivárgás vizsgálatára redukálhatjuk. Meg kell jegyeznem, hogy ez a tárgyalásmód jelentős hidraulikai közelítést is tartalmaz. A nem-permanens vízmozgást ugyanis permanens, potenciálos vízmozgások sorozatának tekintjük. Nyilvánvaló, hogy ennek és az ehhez hasonló mozgástípusoknak az esetében — amikor tározódás csak az előrehaladó víztest 4 Vízügyi Közlemények