Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

2. füzet - II. Aldobolyi Nagy Miklós-Gulácsi János: Hévízgazdálkodási kérdések a Dél-Alföldön

Hévízgazdálkodási kérdések 217 látoros szellőztetést állítanak be, és ugyancsak motorizálják az ablaksorok nyitását-csukását. Mindezeknek a vízfogyasztás szempontjából is nagy jelentősége van. A korszerű hévízfűtéses melegházak a tervező vállalatok által kidolgozott rendszer szerint előregyártott épület- és fűtőelemekből *a helyszínen összeszerelhetők. Hévizes fűtéssel a dél-alföldi melegházi kertészet és primőrkultúra paradicsomot, uborkát, hónapos retket, paprikát, karalábét, karfiolt, salátát, gombát stb. termeszt, elvileg bármely időre, amikor ezek szabadföldön éghajlati okokból nem érnek be. Az üvegházi frissterményeknek főleg az export számára van nagy jelentősége. Hazánk számára legkedvezőbb a mediterrán termények érésének befejeződése és a felvevő országok primőrjei beérésének kezdete közti értékesítési időszak — május—június hónapokban 6—8 hét —, bár az üvegházakban előnevelt és így a szabadföldi gazdálkodásban időbeli előnyt szerzett minőségi terményeink a jelzett optimális tartam után is versenyképesek a külföldi piacon. Minden hajtatóházi üzem számára a kalkulációban nagy súlyú tényező a gondosan megszervezett értékesítés. A jó út feltétlen kellék, de nagy előny, ha többféle szállítási lehetőség áll a melegházi üzem rendelkezésére (a közút on kívül még vasút, sőt repülőgépes exportalkalom is). A melegházakban rendkívüli változatosságban virágokat és dísznövényeket is termesztenek. Közülük a Dél-Alföldön legkelendőbbek bel- és külföldi értékesítésre egyaránt az olasz-szekfű, majd a ciklámen, hortenzia, primula, fikusz és egyéb szobai növények, továbbá plumosa és aszparágusz, mint díszítő zöld. A virágtermesztésnek igen változatos a talaj-, hő-, pára- és fényigénye. b) Mezőgazdasági szárítás, aszalás A mezőgazdaságnak a címben szereplő és régóta ismert nagy hőigényét a nyár folyamán amúgy is jórészt kihasználatlan hévíztömeggel lehet kielégíteni mindazokon a területeken, ahol a mezőgazdaság igénye és a hévíznyerés természeti adottságai találkoznak. A hőigény meglehetősen széles körű. Néhány alkalmazásra most vázlatosan utalunk. A takarmányszéna (különösen a pillangós és annak korai kaszálása) magas vitamin- és tápanyagtartalma a szabadföldi szárításkor gyakran károsodik a május—júniusi csapadékmaximum időszakában. Ha termálvízzel táplált kazán fűti a magas hőfokot igénylő szárítóhelyiséget, az értékes anyagok nem mennek veszendőbe, hanem a szénában maradnak, s így könnyen raktározható, szállítható. Ugyancsak termálvizes fűtőberendezések használhatók fel később a nagyüzemi aratású búza, majd a kertimagvak, kukorica stb. szárítására. Ha megvan a lehetőség a kombájnnal aratott búza gyors kiszárítására, a gépi aratás időpontja úgy választható meg, hogy a szemveszteség minimális legyen. Á gyümölcsök aszalásra kerülő hányadának hőigényét is előnyösen biztosíthatjuk a mezőgazdaságban kihasználatlan termálvízzel. c) A Dél-Alföld-i mezőgazdasági hasznosítások Területünkön az első hévízzel fűtött melegház a Szeged tiszabalparti részén (Újszegeden) a „Haladás" "mtsz. részére 1957-ben létesített termálkútra települt. Ez a kút még csak ezer méteres, vize tehát viszonylag alacsony hőfokú (53 C°), de hozama bőséges (2000 l/p) és telepítésének helye viszonylag kedvező, amennyi3 Vízügyi Közlemények