Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Az ipartelepítés vízgazdálkodási kérdései 7 egyes megyék, területrészek közötti aránytalanság fokozatos megszüntetésének módját. 8. Az ipar és a lakosság fokozódó vízigényének kielégítése mindinkább új megoldásokkal történik. Ezek közül kiemelem a következőket: a) a felszíni vizek fokozott igénybevétele ivóvízellátási célokra, azok megfelelő tisztítása után; b) a hegy- és dombvidéki víztározás lehetőségeinek szélesebbkörű kihasználása, a mesterséges tározótavakból nyert víz komplex hasznosítása a tározott vizek különleges tisztítási technológiájának alkalmazásával; c) a vízkészletek területi átcsoportosítása nagy iparvidékekre, egész vízfolyásokra kiterjedő, többszáz kilométer hosszú regionális vízműhálózatok útján; d) az ipari vízellátás új megoldásai : a víz nyomócsövön szállítása nagyobb távolságból, egymáshoz közelfekvő ipartelepek ellátása nyersvizet szállító közüzemi jellegű vízművekkel, a vizek többszöri felhasználása, a vízforgatás intenzívebb alkalmazása; e) a talaj-, és a karsztvizek időszakos felszínalatti tározása. E fejlődési folyamat említett új műszaki megoldásai mellett a hidrológiai, hidrogeológiai feltáró, adatgyűjtő és feldolgozó munka kiszélesítése és szervezettebbé tétele, a kútfúrás és kútkiképzés technológiájának tökéletesítése, az előregyártás (gépházak, víztárolók stb.) fejlődése jelzik a műszaki haladás, a korszerű megoldások térhódítását a vízellátás és csatornázás területén. 9. A fejlődés megalapozásában fontos tényező volt a felszíni vízkészletek számbavétele, ismereteink bővülése a felszínalatti vízkészletekről, továbbá az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás helyzetének részletes felmérése. A vízgazdálkodási tudományos kutatás mindinkább kiterjed a technológiai folyamatokra, a vízelőkészítési és szennyvíztisztítási technológiák vizsgálatára, a vízépítési kutatás mellett a vízkémiai, vízbiológiai és a rádióaktív jelenségek és eljárások kutatására is. Itt kell megemlíteni, hogy erre az időszakra esik az ország vízgazdálkodási helyzetét és nagytávlatú fejlesztési célkitűzéseit összefoglaló, iránymutató átfogó keretterv kidolgozása, ami fordulópontot jelent a magyar vízgazdálkodás tervszerű, tudományosan megalapozott fejlesztésének történetében. 10. Nem volna teljes a kép, ha nem emelnénk ki, hogy az eredmények elérését jelentősen elősegítette a vízgazdálkodás szervezeti egységének kialakulása, a vízügyi szolgálat, valamint a vízgazdálkodásban érdekelt minisztériumok és tanácsok közötti szervezett együttműködés. Az elért jelentős fejlődés ellenére az ipari és lakótelepi vízgazdálkodás elmaradt a népgazdaság egészének fejlődése mögött. Nem tartott kellően lépést az ipar fejlődési ütemével, de a városiasodás és iparosodás hatására tömegesen a városokba költöző lakosság és a szocialista falvak növekvő igényeivel sem. Az ipartelepítés, a lakótelepek és azok vízgazdálkodási üzemeinek fejlesztése közötti összhang nem érvényesült kellően. Rendkívül egyenlőtlen az ország különböző területeinek vízellátási és csatornázási ellátottsága. Míg a városi lakosság 75%-a részesül közműves vízellátásban, a népesség több mint felét kitevő falusi lakosságnak csak 8,5%-a van közműves vízzel ellátva, több mint fele pedig közkutakról hordja az ivóvizet. Ezek azonban már egészségügyi szempontból megfelelő vizet adnak. A városi vízművek fejlesztésének egyik nagy hiányossága, hogy jelentős új ipari objektumok beruházásakor nem biztosították az alapművek bővítéséhez