Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

168 Szígyártó Zoltán 2. ábra. Az alsó vagy felső vezérlésű rendszernél figyelembeveendő szempontok különböző esetekben májában), akár úgy, hogy a kétfajta víz különböző utakon, s így különböző veszteségekkel bár, de ugyanabba a tározóba folyik, az „A" és „B" tározó ugyanaz. A rendszer által felhasznált vízmennyiség szempontjából kedvezőbb — amint már említettük, üzemi szempontból célszerűen közvetlen alvízszinttartású — alsó vezérlés gazdaságossága most már kétségtelenül attól függ, hogy a tervtől eltérő módon ki nem vett vízmennyiségnek és a túlfolyón eltávozó csurgalékvíznek a további tervszerű felhasználás szempontjából vett értékkülönbség, továbbá szivattyús vízkivételnél az üzemi költségek csökkenése hogyan aránylik az alsó vezérlés megvalósítása érdekében szükséges többlet beruházáshoz. Nyilvánvaló, hogy ha többlet beruházás éves amortizációja (beruházási hányada) és az arra eső fenntartási és felújítási hányad kisebb, mint az üzem során, az azzal elérhető gazdasági eredmény, az alsóvezérlés előnyös; ha nagyobb, előnytelen. A gazdaságosság mérlegeléséhez szükséges szempontokat a 2. ábrán összefoglalt négy vízelosztórendszer típusra, külön gravitációs és külön szivattyús fővízkivétel esetére az I. táblázat foglalja össze. Ezzel kapcsolatban külön is célszerű kiemelni azt, hogy vannak olyan esetek (az 1. és 2. típus gravitációs fővízkivétellel), amelyeknél az alsó vezérlés gazdaságtalansága minden további számítás nélkül is nyilvánvaló. Ezeket a típusokat tehát mindenkor felső vezérléssel célszerű kiépíteni. * * * )