Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Aggtelek vízellátása 147 sítja az üzemben szükséges vízmennyiségen felül jelentkező többlet, valamint üzemen kívül a forrás teljes vízhozamának elvezetését. A medence feletti szivattyúház szivattyúi innen 100 mm-es acélcsővezetéken keresztül nyomják a szükséges vízmennyiséget a hegy nyergében elhelyezett 100 m

3-es tározómedencébe. A jelzett szolgálati medencéből 125 mm-es gravitációs acélcső vezetéken érkezik a víz a helyszínrajzon jelölt helyen megépített 15 m

3-es nyomáscsökkentő medencébe, mely 60 m-rel alacsonyabb szinten épült meg a szolgálati medencénél s a községben a kívánt kifolyási nyomást hivatott biztosítani. A nyomáscsökkentő medencétől 125 mm-es acélcső nyomóvezeték szállítja a vízmennyiséget a jelenlegi turista szállóig. Ez a vezeték-szakasz Aggtelek községben halad keresztül, ahol jelzett csővezetékről 80 mm-es leágazásokkal és közutakkal biztosítottuk a község eddigiekben teljesen elégtelen ellátását. 4. ábra. Hosszszelvény. (1) = Babotkut forrás, (2) = légtelenítő, (3) = szolgálati medence, (4) = nyomáscsökkentő medence, (5) = leürítő akna, (6) = közkutas légtelenítő Az ismertetett nyomócső hálózat csöveit 2-soros bitumenes papírszigetelés védi a korróziótól. A csővezeték belül is bitumen bevonatot kapott. A csőhálózat követi a hegyi terepviszonyokat, az így kialakuló hossz-szelvényben (4. ábra) is feltüntetett magas és mélypontokon légtelenítésről, valamint leürítésről kellett gondoskodni, melynek elvégzésére kéziműködtetési légtelenítő szelepek és leürítők készültek aknában elhelyezve. A 30°-náI meredekebb terepszakaszokon kb. 20 m-enként csőmegtámasztó, illetve kihorgonyzó betontömböket kellett kiképezni. A csőhálózat töréspontjait a terepen elhelyezett irányjelző oszlopokkal jelöltük meg. A vezetéket közúttal való keresztezési helyein védőcsőbe helyeztük. A Babotkút forrás körül kialakított védőterületen belül a 16 m

3-es szívómedence felett helyeztük el a vízmű szivattyúházát (5. ábra). A szivattyúházban géptermet, gépész-szobát, előteret, mosdó-, WC-, valamint raktárhelyiséget alakítottunk ki. A szivattyúház homlokzati kialakításánál, figyelembe véve a Kecső völgy festői szépségét, valamint a jelenlegi egyre növekvő turistaforgalmat, a legmesszebbmenőkig igazodtunk a tájba való beilleszkedéshez. Ennek megfelelően a szivattyúház homlokzata a forrástáróból kitermelt mélyfugázott terméskőből készült, kettős apáca-fedés rendszerű piros kúpcserép fedéssel. A gépteremben a kb. 200 m emelő magasság legyőzésére (mely vízműveknél igen nagy érték) 2 db 350 l/perc teljesítményű 8 lépcsős turbószivattyút építettek be (ebből egyik tartalék). A szivattyú szívó oldalához csatlakoztatva automatikus klórozó berendezés üzeme biztosítja a víz fertőtlenítését. A gépteremben a fentieken kívül az automatikus vezérlést és üzemet szolgáló elektromos berendezést helyeztük el. A vízmű lakott helytől való nagy távolságára, valamint jelentőségére tekintettel a szivattyúházban a szociális követelményeket minden tekintetben kielégítő gépésztartózkodót terveztünk. 10*