Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

с A városi víz és csatornaművek 129 bruttó állóeszközállomány és ezen belül a jellemzőbb létesítményfajták részesedési arányát. Ezekből olyan következtetéseket vonhatunk le, melyek világosan rámutatnak arra, hogy a táj-jelleg, a vízbeszerzés kedvező, vagy kedvezőtlen volta, a sűrű, vagy lazább beépítettség mennyiben hatnak ki a létesítési és üzemi költségekre. Meg kell még említenem, hogy a 20 város lakossága 3,1 millió, azaz a 63 város lakosságának 74%-a, a vízzel ellátott lakosság pedig közel 2,6 millió, tehát a 63 város ellátott lakosságának 82%-a. A 20 vízmű bruttó állóeszközállománya kereken 3989 millió Ft. Ebből az 1. ábra és a II. táblázat szerint: víznyerő létesítményekre vízszállító létesítményekre víztároló létesítményekre vízkezelő létesítményekre övezeti átemelő létesítményekre üzemi létesítményekre 1071 millió Ft, azaz 27,0% esik, 2165 millió Ft, azaz 54,2% esik, 285 millió Ft, azaz 7,1% esik, 136 millió Ft, azaz 3,4% esik, 40 millió Ft, azaz 1,0% esik, 292 millió Ft, azaz 7,3% jut. Az első szembetűnő tényező, hogy a vízkezelő létesítmények részesedési aránya csak 3,4%, tehát városaink nagy részében a víz csírátlanításán kívül más vízkezelésre nincs szükség. Ennek fejében azonban a víznyerő létesítmények 27%-os nagy részesedési aránya rámutat arra, hogy mindezideig a jó víz nyerése érdekében inkább nagyobb invesztálással minden számbaj öhető felszínközeli és mélységbeli vizet hasznosítottunk és egy-egy helyre koncentrált felszíni vízkivételt és ezzel járó komplikáltabb vízkezelési technológiát csak akkor választunk, ha ez már gazdaságosabbnak látszik, mint a sok kisebb és szétszórt víztermelési létesítmény. A fajlagos üzemi költségek általában a felszíni vízhasznosítás esetében emelkednek, de távlati nagyobb vízigények kielégítésére már sok városban egyéb mód nem adódik. Ha a bányaműveléseknél egyre inkább vízaknákat építenek, melyek rendeltetése kimondottan a művelési terület állandó víztelenítése, akkor egyre inkább az ily módon még kevésbé szennyezett bányavizek hasznosítására is sor fog kerülni. Nem szabad azonban elhanyagolni az eddigi néhány tapasztalat alapján a vízfolyások-menti kavicsterraszok mesterséges talajvízdúsítását, mert ezen műszaki megoldás rendkívül gazdaságosnak látszik. Az övezeti átemelések alig 1%-os részesedési aránya rámutat arra, hogy hazánk topográfiai adottságai csak néhány városban teszik szükségessé a több zónára osztott vízellátás kiépítését (Budapest, Pécs, Miskolc, Sopron stb., tervezés alatt áll: Gyöngyös, Veszprém második ellátási övezete). Я Vízügyi Közlemények 1. ábra. "Vízmű létesítményfajták részesedési aránya a bruttó állóeszköz állományból Bild 1. Beteiligungsverhältnis der Wasserwerksanlagengattungen am brutto Inventarbestand