Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás
A VÁROSI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK ÉPÍTÉSI ÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGEI, VÍZTAKARÉKOSSÁG SZAKVÁRY JENŐ 1 A hazánknál jóval népesebb és erősen iparosodott államokban számos olyan város van, melyek lakossága 500 000 és 1 millió közötti, ugyanakkor a fővárosokban több millió lakos él. Ehhez mérten természetszerűleg a városi vízművek víztermelése, valamint mind a lakosság, mind az ipar felé eladott víz mennyisége naponta több százezer m 3. A regionális, azaz több várost, települést, ipartelepet ellátó vízművektől eltekintve azonban ezek a külföldi városi vízművek konstrukciójukat, műszaki megoldásaikat tekintve — ha nagyságrendi eltéréssel is — hasonlóak hazánk városaiban működő, vagy tervezés alatt álló vízműveinkhez. Magyarországon Budapest kereken 2 millió lakosával szemben a 62 többi város közül 28-ban 10 000— 25 000 20-ban 25 000— 40 000 9-ben 40 000— 70 000 5-ben 70 000—140 000 közötti lakos él. a) Hazai városi vízművek nagyságrendje, osztályozása Fentiek előrebocsátása után először röviden ismertetem a hazai városi vízművek nagyságrendjét, jellegét és osztályozását. Ilyen tekintetben a budapesti vízmű mintegy 590 000 m 3 átlagos napi víztermelésével — víztermelő kapacitása jelenleg mintegy 700 000 m 3 naponta — a világvárosok sorában is jelentős helyet foglal el. A mi viszonyaink között nagy vízműnek tekintjük a napi 10 000 m 3 feletti termelési kapacitást, közepes vízműnek a napi 2000—10 000 m 3 közötti kapacitást, végül kis vízműnek a 2000 m 3 napi termelési kapacitás alattiakat. Városainkban 9 db nagy vízmüvünk, 26 db közepes vízművünk és 13 db kis vízmüvünk van. Fentieken kívül vannak olyan városaink is, ahol ún. körzeti vízelvezetések létesültek, azaz pozitív fúrott kutakra kapcsolt hálózatok, melyek egyrészt a természetes nyomás, másrészt nyomásfokozás útján közkifolyókon, illetve házi bekötéseken keresztül szolgáltatnak ivóvizet. 1 Szakváry Jenő oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízellátási és Csatornázási Főosztályának osztályvezetője. A tanulmány a Magyar Hidrológiai Társaság 1963. október 14 —15-én tartott Kongresszusán elhangzott előadás anyaga.