Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

114 Hunyady Domokos A kútfúrási technológia (korszerű csövezés és szűrőzés, geofizikai szelvényezés és ellenőrzés) fejlesztésének következtében az átlagos vízhozam az elmúlt 10 évben telepített kutaknál 224 l/perc az azelőtti 100 l/perc körüli értékkel szemben országos átlagban. A jelenlegi korszerű fúrási technológiák alkalmazása következtében hazánkban a legtöbb tájegységben 20—60 l/perc között változik a fajlagos vízhozam. A mélyfúrással való vízszerzés gazdaságosságára bizonyos mértékig jellemző az 1 m fúrással feltárt vízhozam l/percben. Országos átlagban az elmúlt 10 évben 1 m fúrással 1,68 l/perc vízmennyiséget tártak fel. A fúrott kutak élettartamát a következő feltételek mellett kell növelni: 1. Minél kisebb legyen a belépési sebesség, ami elérhető nagy szűrőhosszal, vagy nagy szűrőcső átmérővel, vagy a kitermelésre kerülő vízmennyiség csökkentésével. Üjabb kutatások azt mutatták, hogy a kutak élettartamának növelése szempontjából fontos, hogy a Reynolds-szám ne legyen nagyobb, mint 1. 2. A szűrőrétegnek a szürőszabály figyelembevételével való gondos elkészítésével. 3. A kút egyenletes terhelésével, vagyis üzemeltetés közben a kutak rángatásának elkerülésével. 4. A víztermeléskor csak a felszínalatti víz kisebb mértékű potenciál csökkenésével kell számolni, ezért lehetőleg nagyobb kútszámot kisebb depresszióval célszerű számításba venni. 5. A kutak bélelésére lehetőleg korrózióálló csöveket kell használni. Amennyiben ez anyaghiány miatt nem lehetséges, úgy korrózióálló anyaggal kell azokat bevonni, vagy korrózióvédelem kerüljön alkalmazásra. Sok esetben meglelelő vízösszetétel mellett a vascsővel bélelt kút falán kálciumkarbonát lerakódás keletkezik, ami védelmet nyújt a korrózió ellen. A kutak vize igen sok esetben vastartalmú. Pl. az ország mélyfuratú kútjainak 60%-ában a vízminőség a túlzott vastartalom (= 0,5 mg/l) miatt a minőségi igényeket nem elégíti ki. A mélységbeli vizeink vastartalmának csak egy része rétegeredetű, a másik, nagyobb része a víz agresszív hatása folytán a kút vas béléscsövéből adódik. Népgazdasági szempontból igen hasznos volna a jövőben minden esetben meggátolni a béléscsöveknek a víz agresszivitása folytán bekövetkező korrózióját. Ennek eredményeként a megengedettnél több vasat tartalmazó vizet szolgáltató kutak számának arányszámát országosan jóval 60% alá lehetne csökkenteni. így a víz minőségének javulásán kívül számos helyen meg lehetne takarítani a vastalanítás költségeit és a kútbéléscsövek átmaródásának megakadályozásával a kutak élettartamát is meg lehetne hosszabbítani. 2. Víztermelés vízszintes és ferde szűrőcsövön A víztermelés egyes eseteiben a hidrogeológiai viszonyoktól függően a függőleges szűrőcsövű kitermelési módnál előnyösebb a vízszintes szűrőcsövű kitermelési mód. Nagyobb vízkivételi művek esetében a leghasználatosabbak ezek közül: 1. a galéria, 2. a szivárgó táró, 3. a csáposkút. Ipari víz termelésre, vagy további feldolgozás után (legalább fertőtlenítés) ivóvíztermelésre is különösen a folyammedrekben épült ún. medergalériák hasz-