Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

106 Illés György t Jelenlegi vizhasznalati ' gyakorlat Takarékos , technológiák 1. ábra. Az ipar nyersvízfogyasztásának várható alakulása Bild 1. Zu erwartende Gestaltung des Bohujasserverbrauehs der Industrie ábra. Az ivóvízművek víztermelésének várható alakulása (1930-2000) Bild 2. Zu erwartende Gestaltung der Wasserproduktion der Trinkwasserwerke (1930 — 2000) egyik legfőbb problémáját, az egyes gazdasági régiók vízháztartásába történő aktív beavatkozás szükségességét, a vízellátásnak a gazdasági és kulturális fejlődés e létfontosságú feltételének megteremtése érdekében. Ki kell építeni regionális vízműveinket, amelyek nagyobb területeink, akár vízgyűjtőink, hidrogeológiai tájegységeink, vagy iparvidékeink települései és üzemi központjai, valamint a víztermelő helyek között létesítendő egységes vízvezetéki hálózat és megfelelő víztermelő és vízkezelőtelepek útján az adott térségben diszharmóniában elhelyezkedő vízkészletek és fogyasztók között létesítenek majd egyensúlyi helyzetet. Vizsgálataink szerint az országnak 11 olyan területe van, ahol máris szükség van, illetve a következő évtized során szükségessé válik nagyobb regionális vízművek kiépítése részben az iparosítás, részben a városok kulturális fejlődése, részben pedig a terület rendkívüli vízszegénysége miatt. Ezek a területek (3. ábra) : 1. Zalai iparvidék. 2. A Bakony nyugati területei. 3. A Séd és a Gaja völgye. 4. A balatoni üdülőterületek. 5. A tatabányai iparvidék. 6. A mecseki iparvidék. 7. Közép-Nógrád és a mátrai üdülők. 8. A borsodi iparvidék. 9. A nyírség és a hajdúság egyes területei. 10. A Jászság. 11. Békéscsaba és Orosháza térsége. Első hazai regionális vízműveink most épülnek, vagy előkészítés alatt állnak. A hazai művek, ha azok víztermelési kapacitását, területi kiterjedését vizsgáljuk, nagyságrendben talán elmaradnak a vízért máris sokkal nagyobb áldozatra kény-