Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Települések vízgazdálkodási üzemei 101 3. Gazdasági vizsgálatok A csatornázás fejlesztésének távlati tervezéséhez szükséges és az előzőkben vázolt elvi döntések előtt sok elemző vizsgálatot kell elvégezni. De a fő irányelvek meghatározása után is még sok megoldási változat lehetséges. A tervváltozatokat gazdasági szempontból behatóan meg kell vizsgálni, de közöttük az elsőbbséget a településegészségügyi szempontok döntik el. A csatornázás és szennyvízkezelés ugyanis nem termelési művelet, hanem településegészségügyi szükségesség, melynek kielégítését a kérdéses település adottságainak megfelelő legalacsonyabb színvonalon az abszolút gazdaságosság fokától függetlenül is el kell érni. Azt a kérdést, hogy egy települést vagy településrészt csatornázzunk-e vagy sem, nem lehet azon az alapon eldönteni, hogy a csatornázás létesítési költségeinek mennyi a megtérülési ideje? Az egész csatornázás gazdaságosságát a megtérülési idő keresése helyett célszerűbb egy közel azonos hatásfokú, már működő üzem gazdasági tényezőivel egybevetve elemezni. Az abszolút gazdaságosság vizsgálatának elméleti módja lehet az is, hogy az egységes hálózattal és összpontosított átemelő és kezelőberendezésekkel tervezett rendszert hasonlítjuk össze, ugyanezen település, vagy településrész decentralizált, házi derítőkkel, szikkasztókkal megoldott csatornázásával. Ez a vizsgálat kis egységekre, szétszórt beépítés esetén nyilván a decentralizált, nagy településekre pedig a centralizált megoldást mutatja, majd gazdaságosabbnak. Közepes nagyságrendű településekre a vizsgálatot célszerű elvégezni. Az összehasonlító gazdasági elemzésnek tág tere nyílik egyes részletmegoldások vizsgálatánál (gravitációs, vagy nyomócsöves vízszállítás, kezelőtelepek nagysága, elhelyezése, tisztítási, hasznosítási módok). A csatornázásnak és szennyvízkezelésnek egészségügyi és a lakosság életszínvonalával kapcsolatos hatásai is vannak. A vizsgálatok során nem szabad a gazdasági hatékonyság elemzésével megelégedni, hanem a társadalmi hatékonyság tényezőit (higiénia stb.) és más kapcsolódó hatásokat is fel kell tárni. Az üzemszintű abszolút gazdasági számításokon túlmenően az országos vízkészletgazdálkodásra gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni. A gazdasági számítások pontosságát korlátozza, hogy a tervezés első fázisában a változatokat csak vázlattervi szinten dolgozzák ki. A beruházási költségeket ezért csupán durva becsléssel lehet megállapítani, az üzemköltségek még kevésbé ismeretesek. A fontos vizsgálatokat, ha a közelítő számítások nem adnak egyértelmű eredményt, részletesebben kidolgozott műszaki és technológiai tervek alapján ismét el kell végezni. A gazdasági számítások során utalni kell az amortizációs leírási kulcs diktált és reális értékeire, az ezek különbözőségéből származó gazdasági hatásokra. A gazdaságossági mutatókat célszerű az eszközlekötési járulék figyelembevételével is kiszámítani. Rámutatunk végül a városi területek értékelésével kapcsolatos gazdasági hatások fontosságára is. Nagyobb laksűrűségű beépítési mód alkalmazásához feltétlenül szükséges a korszerű csatornázás. így az 1 lakos elhelyezéséhez felhasznált terület kisebb lesz. A városi területek pedig értékesek és ha túlzott mértékben használják fel, más fontos hasznosítás elől vonják el őket (pl. intenzív mezőgazdasági művelés, ipartelepítés, zöldterületek stb.). A csatornázás költségeinek egy hányada tehát a laksűrűség ezáltal elérhető növelése révén a területmegtakarítás ellenértékéből részben visszatérül.