Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)
1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás
Települések vízgazdálkodási üzemei 99 g) Dönteni kell, hogy az iszap ártalmatlannátételét egybekössék-e a hasznosítással? Meg kell vizsgálni a szennyvíziszap és a háziszemét együttes feldolgozásának előfeltételeit és lehetőségeit. h) Meg kell határozni a fejlesztés súlyponti feladatait. Ilyenek: a befogadó tehermentesítése (szennyvíztisztítással, öntözéssel, elszivárogtatással stb.), az átemelés zavartalanságának biztosítása, a meglevő hálózat teljesítőképességének növelése, új területek bekapcsolása a csatornahálózatba, meglevő berendezések rekonstrukciója stb. i) A megvalósítási sorrend meghatározásának szempontjai: 1. Legelső feladat a távlati lakásfejlesztési tervben előirányzott többszintes épületek csatornázásának a biztosítása. 2. Gondoskodni kell mielőbb a meglevő csatornahálózat racionális rekonstrukciójáról. 3. Biztosítani kell a hálózaton érkező minden csapadék- és szennyvíznek a befogadóba való bejuttatását. Arányosítani kell az átemelőtelepek teljesítőképességét, a hálózat levezetőképességével. 4. Sürgős feladat a kis vízhozamú befogadókba, vagy állóvizekbe folyó szennyvizek teljes tisztításának megoldása. 5. E sürgős feladatok megoldása után a népgazdaság anyagi erőforrásainak arányában kell azután a bővebb vizű befogadó vízfolyásokba kerülő szennyvizek fokozatos, korszerű tisztításáról gondoskodni. 6. Alacsony laksűrűségű, régi épületekkel beépített csatornázatlan területeket nem érdemes bevonni az egységes csatornázási rendszerbe. A tapasztalat szerint ugyanis ilyen helyen — mivel az épületek belső átépítésére is szükség lenne — a házakat nem szokták a hálózatba bekötni. 2. Az ipari szennyvizek A lefolyó vizek mennyiségi és minőségi jellemzői állandóan változnak. A megfigyeléseket, méréseket tehát több jellemző időpontban kell elvégezni. A szennyeződések adatait célszerű idősorba fejtve vizsgálni és a további tervezésben a legkedvezőtlenebb értékeket kell alapulvenni. A háztartási szennyvizek mennyiségi és minőségi jellemzőinek megállapítására kialakult módszerek vannak. Nehezebb feladat ennél az ipari szennyvizek adatainak a meghatározása. Ez pedig nagyon fontos, mert településeink teljes szennyvízhozamából az ipari szennyvizek egyre nagyobb arányban részesednek. Az ipari szennyvizek egyrésze veszélyesebb anyagokat tartalmaz, mint a háztartási szennyvíz. Ezek részint a csatornák építőanyagát rongálják, részint robbanó gázokat fejlesztenek, esetleg erős mérgező hatásuk is van. Azokat az ipartelepeket tehát, amelyek a háztartási szennyvíz tulajdonságaitól erősen eltérő szennyvizeket termelnek, különös gonddal kell megvizsgálni. Erősen iparosodott és ezáltal túlnépesedett vidékeken a kis vízhozamú természetes vízfolyások elszenynyeződése olyan erőssé válhat, hogy az egész vidék vízgazdálkodását veszélyeztetheti. Az ipari szennyvizek mennyiségét és minőségét a technológiai eljárás, az üzem modern, vagy avult berendezése nagymértékben befolyásolhatja. Már a tervezés 7»