Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

Települések vízgazdálkodási üzemei 119 I. táblázat — Tableau 1. Város Ipari vízfogyasztás részesedése az ivóviz hálózatbői Budapest 53% Wien 31% Amsterdam 36% Rotterdam 34% Nürnberg 42% Koppenhága 40% Lyon 67% Antwerpen 40% Állam Németország 40% Hollandia 35% Franciaország 29% Amerikai Egyesült Államok 41% Svédország 25% Különböző vízellátási módok kombinált alkalmazása általában minden ipartelepnél megvan. A személyi használatú vizet azok az iparüzemek is a közüzemi vízműtől kapják, melyek az ipari vizeket saját vízműből vagy külön ipari vízvezetékről veszik. A. következőkben a közüzemű ipari vízművek szerepével foglalkozunk. Ezek nagyobb ipari területek központos vízellátását az ivóvíznél gyengébb minőségű vízzel biztosítják, második csővezeték segélyével. Az ipari víz minőségével behatóan kell foglalkozni, mert a gazdasági összehasonlításnál a kettős hálózat költsége mellett az a döntő tényező, hogy az ipari vízmű, a megkívánt minőségű vizet milyen kezeléssel tudja előállítani. A közműjellegű ivó- és ipari vízellátás különválasztásának a feltételeit, illetve a vizsgálatok szempontjait a következőkben foglaljuk össze: a) Kényszerítő módon jelentkezik a külön ipari vízmű létesítésének szüksége, ha az ipar vízhasználata az ivóvízhálózatot annyira túlterheli, hogy a közfogyasztás elől vonja el az ivóvizet, az ivóvízmű bővítése viszont valamilyen oknál fogva nem lehetséges. b) Ipari vízmű létesítése nagyobb, összefüggő iparterületek számára célszerű lehet, ha az ipari vízfogyasztás mértéke számottevő és minőségi követelményei alacsonyabbak. c) Indokolt lehet iparüzemeknek az ivóvízhálózatról való lekapcsolása, ha a lakosság vízigénye erősen nő, az ivóvízmű teljesítőképessége nehezen növelhető és a fejlesztésnél gazdaságosabb új ipari vízmű létesítése.