Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - I. Ihrig Dénes: Gátvédelem és korszerűsítésének kérdései

Gátvédelem 255-áttöltésen készítettek. Ez а nyúlgát 1,8 m magasságú vizet tartott az előbb említett b) é sc) pontokban foglalt feltételek mellett. Mindezek alapján megállapítható, hogy a mértékadó árvízszintet meghaladó vizek már akkor veszélyessé válnak, ha a gátszakaszra kritikus árvízmagasságot meghaladják. A gátmagasításoknál sokszor nem nélkülözhetők a hagyományos védekező anyagok — a rőzse, fakaró, földeszsák, rövid szádpalló —, melyek közül azonban a legjobb védekezési anyag a jól, gyorsan és vízzáróan elhelyezhető földeszsákok.. 9. ábra. A dunavecsei gátmagasítás az 1956. évi dunai árvíznél Fig. 9. Raising the erest at Dunavecse daring the 1956 flood on the Danube Biid 9. Die Deicherhöhung bei Dunavecse beim Donauhochwasser 1956 2. Védelem hullámverések ellen Árvizek alkalmával az árvédelmi gát víz felőli rézsűjét erodáló hatásával a hullámverés — a szél és a víz együttes mechanikai hatása — veszi igénybe. Szabad vízfelületen a víz és az áramló levegő közötti súrlódás következtében általában 0,5 m/s-nél nagyobb szélsebességnél keletkeznek hullámok az érintkezési felületen átadódó különböző irányú nyomás és szívás hatására. Az így keletkező hullám nagysága és alakja több tényezőtől függ: 1. a szél sebességétől, 2. a vízfelületnek a szél irányába eső szélességétől, az ún. meghajtási hossztól (nemzetközi nevén „fetch"-tői), 3. a vízmélységtől és annak változásától, ezért beszélünk mélyvízi és sekélyvízi hullámokról, ezenkívül 4. nagy vízfelületeken a szél időtartamától, és 5. folyóvizeken a vízfolyás áramlási sebességétől, illetőleg a sebesség vektorának a szél irányával bezárt szögétől. Mindezekből a tényezőkből a hullámokra jellemző méretek: a hullámmagasság (H), a hullámhossz (L) és a hullám terjedési sebessége (c), igen sokféle képlettel számítható [14]. Ezek a képletek azonban szabad vízfelületű állóvizekre —tengerekre, nagy tavakra —- vonatkoznak és a folyóvizek hullámméreteinek számi-