Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - VIII. Könyvismertetés

KÖNYVISME Ii TETÉS MAGYARORSZÁG VÍZFÖLDTANI ATLASZA 1. Magyarország vízföldtani atlasza, a Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, főszerkesztő Dr. Schmidt E. Róbert 1961, Budapest, 73 térképlap. 2. Dr. Schmidt E. Róbert és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához, Műszaki Könyvkiadó, 1962. Budapest, 655 lap, 19 ábra. A vízföldtani kutatás Magyarországon 1953. év elejétől, — a legutóbbi két évet, s közben egyet-másfelet kivéve — mostoha gyermek volt. Csak sok nehézség árán folytathatta Rónai András és munkatársai is a talajvíz térképezését, melynek eredményeit nemzetközileg nagyra becsült kiadványokban hozták nyilvánosságra. (Rónai András: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950 — 1955. Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve XLVI: 1, 1956. és Rónai András: Az Alföld talajvíz térképe. 1961.) A Magyar Állami Földtani Intézet címben említett, az előzőknél sokkal költségesebb és terjedelmesebb kiadványa azonban már jelzi, hogy a vízföldtani kutatás elfoglalta azt a helyet, amit megérdemel egyre növekvő népgazdasági fontossága és megérdemelnek művelői. Az egy évtizedes kutató munkát, melynek eredményeit Magyarország Vízföldtani Atlaszában 1 : 1 000 000-ós és 1 : 200 000-es méretarányú térképlapokon és szövegkötetben most tettek közzé, Schmidt Eligius Robert vezetésével igen kicsiny létszámú, személyeiben igen gyakran változó csoport végezte el; gyakran sokszor éveken át, lassú előmenetellel, anyagi és erkölcsi elismerés hiányánalc terhével. A térképkötet 44 db, 1 : 1 000 000 mértékű lapon a magyar medencék vízföldtani viszonyait ábrázolja a következő csoportosításban: (1) à vízadó összletek térbeli helyzete földtani korok szerint, (2) az artézi víz nyomási és áramlási viszonyai, (3) a feltárható víz hőmérséklete, (4) vízföldtani tájegységek, (5) a mélységi víz vegyi alkata, (6) a rétegössztetek fajlagos vízhozam adatai, (7) hévízfeltárási lehetőségek, (8) ásvány es gyógyvíz lelőhelyek. Hegyvidékeink vízföldtani viszonyait hegységenként három 1 : 200 000-es mértékű térképlap foglalja össze, vízrajzi, vízföldtani és vízkémiai szempontból (46-69 sz. lapok). Nagy-Budapesten a talajvíz vegyi és vízföldtani jellegét a negyedkornál idősebb képződmények földtani, szerkezeti és vízkémiai viszonvait és fontosabb fúrt kutak helyét három lapon, 1 : 1 000 000 méretarányban ábrázolja. Az ismertető feladata azonban nemcsak ismertetés, hanem kötelessége a kritika is. Ezt teszem, az általam is nagyra becsült mű iránti kellő tisztelettel, ismerve súlyos előzményeit, de tudatában'annak is, hogy hibát csak az követhet el, aki alkot. A monográfia terjedelme miatt csak szemelvényesen ismertethetek. A mű túlnyomó többségét kritika nem, vagy csak lényegtelen érheti, ezért a következőkben főleg a hiányosságoknak érzékeltetésére térek ki. Sajnálatos, hogy a fekü és vastagsági térképek szerkesztéséhez (2) viszonylag kevés fúrást használtak fel.