Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - VII. Ismertetések

Laczay I.: A keresztszelvényalak hatása 519

t számolt teljes háromszöggel azonos vízmennyiséget'szállít. Osztott szelvényként számolva Öt = Qh ; és Q = Q

t + Qb (4) esetén a vízhozamszámítás kereken 14%-al nagyobb értéket ad. Azonos szelvényterület esetén különböző szelvényalakok hálását a 3. ábrán láthatjuk. A Striekler-képlet alkalmazásával, azonos к és /-nél, az osztott szelvényre 14%-kal nagyobb vízhozamot mutat ki, mint az egységes téglalapra. Az eltérés a mélységkülönbséggel arányosan nő és szélső esetben a 3. ábrán jobboldalt 2 m és baloldalt 0 mélységeknél — eléri az 58,7%-ot. Ha az ábrán vázolt osztott szelvény mélységét — pí. duzzasztással — növeljük, a 14%-os eltérés egyre csökken és aszszimptotikusan tart a O-hoz. Az eddigi meggondolások alapján az általában osztatlannak tekintett kis- és középvízi szelvényeket is osztott szelvényként lehet számolni, m

1 m„ stb. középmélységgel és Sj, S

2 stb. szélességgel. Ezzel a tényleges szelvényterületet tulajdonképpen egy fiktív szelvénnyel helyettesítjük és a résszelvények hozamaiból összegezzük a teljes vízhozamot. Ennek megfelelően ábra. Azonos szelvényterület különböző szelvényalakkal 4. ábra. Valóságos szelvényalaknál az esés-különbség a szelvény megosztás révén 20%-os lehet A továbbiakban szerző tényleges szelvényekre is végzett számításokat. így a 4. ábrán bemutatott szelvényekben a két módszerrel meghatározott esések osztatlan szelvényként számolva KQ-nál 13 cm, Y Y és ZZ metszet menti megosztással 16 cm, ill. KÖQ-nál 15 cm és oszlottként számolva 19 cm-re adódtak, ami a nagyobb értékhez viszonyítva kb. 20% eltérést mutat. Nagy vízhozamoknál, amikor a vízszállításba a hullámtér is bekapcsolódik, a két (vagy több) jól elhatárolható szelvényrészben értelemszerűen különböző középsebesség, vízszín és energiavonal alakul ki. A felszíngörbeszámítás eddigi gyakorlata szerint a vízhozamokat arányosan elosztották a meder és hullámtér között', közelítő h értékeket vettek fel és külön-külön igyekeztek a feltételezett rész-vízhozamokra visszaszámolni. Ez a kétváltozós módszer rendkívül hosszadalmas és igen sok számítást igényel. Szerző feltételezi, hogy a vizsgált szelvényben keresztirányú vízszínesés nincs, és ezen feltétel mellett egy egyszerűsített eljárást mutat be. A hullámtéri keresztszelvény területet (F

h) azonos vízszállítóképességű főmederbeli területtel (F4 amiből vagy