Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
4. füzet - VI. Rövidebb közlemények
504 Rövid közlemények Fentiek alapján az.alábbi következtetéseket vonhatjuk le: Éjjeli minimumra 1 db q sz l = 400 l/pere teljesítményű szivattyú működtetése szükséges. Ez a szivattyúegység úszókapcsoló vezérléssel akkor lép működésbe, ha a befolyó vízmennyiség а К г = 2,00 m 3-es szívóteret megtöltötte. Ha huzamosabb időn át az éjjeli minimum érkezik, a T p értéke 50 perc körül lesz. Mi történik akkor, ha a kora reggeli órákban a q ь értéke túlhaladja a q sz l értékét? Nyilvánvaló, a q si l működése ellenére tovább fog emelkedni a vízszint a szívótérben és megemelkedik addig, amíg pl. eléri а К 2 = 3,00 m 3 értéket. Ennek elérésekor a 2. úszókapcsoló bekapcsolja a következő szivattyúegységet. Legyen ennek vízszállítása is q sz 2 = 400 l/perc. Tételezzük fel, hogy а г/ы további emelkedésével túlhaladja a q SI 1 + q sz 2 = 800 l/perc értéke is és eléri pl. az átlagvíz értékét és a tényleges qb = 1050 l/perc lesz. A két szivattyú működése ellenére a vízszint eléri a K 3 = 5,00 m 3 térfogatnak megfelelő szintet. Ekkor a 3. sz. úszókapcsoló vezérlésére működésbe lép a q sz 3 = 400 l/perc vízszállítású harmadik szivattyú is és a 2b) alatti vizsgált eset lép érvénybe, a Tp tehát 38 — 40 perces lesz. Látjuk, hogy eddig 3 szivattyúegységünk működött, mindhárom 400 l/perc vízszállítású. Ha az átlagvíznél több víz érkezik és a 3. szivattyúegység 1200 l/perc vízszállító képességét meghaladja, a szívótérben a vízszint tovább emelkedik és eléri a К, = 10,00 m 3 térfogatnak megfelelő szintet. Ekkor a 4. sz. úszókapcsoló bekapcsolja az utolsó q s z, = 800 l/perc teljesítményű szivattyúegységet. A működő szivattyúk vízszállító képessége ebben az esetben 9szi + q S22 + 9sz3 + ? Szi = 2000 l/perc lesz. Ha a qb csökken, a vízszint is alacsonyabb lesz a szívótérben. A szivattyúk a vízszint csökkenésének függvényében egymás után lépnek ki a működésből: először a 4., majd a 3., és 3. szivattyúegység, végül az 1. számú. Láthatjuk, hogy a nomogram segítségével a méretezést meglehetősen gyorsan végrehajtottuk. Foglaljuk össze a kapott eredménveket. Ha q b = 400 l/perc, Ä, = 2,00 m 3 mellett q sz l = 400 l/perc Ha 400 l/perc < q b S 800 l/perc, K., = 3,00 m 3 melleit q sz l + g s z- = 400 + + 400 = 800 1 perc Ha 800 l/perc < q b sü 1200 l/perc, K 3 = 5,00 m 3 mellett q sz l + q s z, + fe, = = 400 + 400 + 400 = 1200 l/perc Ha 1200 l/perc < q b =£ 1800 l/perc, K. t = 10,00 m 3 mellett q sz l + q sz ï + q sz 3 + + q sz i = 400 + 400 + 400 + 800 = 2000 l/perc. •3. Időben állandó q b esete Példánkban vegyünk fel egy 5000 fős nagyterhelésű biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepet, ahol recirkulációval mindig az óracsúcs értékére egészítjük ki az érkező q b vízmennyiséget. Az óracsúcs értéke (ha a fejenkénti vízfogyasztást 150 l/nap értékben vesszük fel): q b = 900 l/perc q s z-rc felveszünk értékeket és a nomogramból kiolvassuk a hozzájuk tartozó К és Tp értékeket. Legyen q s z = 1000 t/perc, akkor a többi érték К I 1 2 3 4 5_ 8 10 m 3 T p Г 11,0 22,0 33,0 44,0 55,0 89,Ö 110,0 perc Legyen q = 1100 l/perc, akkor a hozzátartozó értékek К I 1 2 3 4 5 _ 8 10 m 3 Tp I 6,0 12,0 18,0 24,0 30,0 49,0 51,0 perc Láthatjuk, hogy a q s z = 1000 l/perc alkalmazása gazdaságosabb, mivel kereken fele akkora szívótérrel ugyanakkora periódusidő adódik. Alkalmazható а К = 1,00 m 3-es vagy К = 2,00 m 3-es szívótér. 5. sz. ábrán szaggatott vonallal a q b = 900 1/pcrc, q s z = 1000 l/perc, К = 1,00 m 3 és Tp = 11,00 perc értékhez tartozó nomogram használatot mutattuk be.
