Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

4. füzet - VI. Rövidebb közlemények

CSATORNÁZÁSSAL KAPCSOLATOS ÁTEMELŐK MÉRETEZÉSE ILLÉS ISTVÁN ÉS HOCK BÉLA

1 1. Az átemelés alkalmazása a szenny- és csapadékvízcsatornázással kapcsolatosan A gazdaságos csatornázás egyik egyáltalán nem elhanyagolható műtárgya az átemelő. Átemelésre általánosságban ott van szükség, ahol a gravitációs csatorna mélyebb szintű fektetése már nagyobb költségeket jelent a népgazdaságnak, mint az átemelés következtében előálló (beruházási, üzemi, amortizációs stb.) költségek és az átemelő utáni magasabb szintű csatorna létesítési költségeinek összege. Ez azonban a kérdésnek csak általános megválasztása. Ugyanis az átemelést még egyéb tényezők (pl. későbbi becsatlakozás, befogadó magas vízszintje is szükségessé tehetik. Vizsgáljuk meg, melyek azok az alkalmazási területek, ahol minden gazdaságossági vizsgálat nélkül is teljes bizonyossággal állítható, hogy átemelésre van szükség? a) Mindenekelőtt nagyobb kiterjedésű síkvidéki települések esetében. Ha meggondoljuk, hogy 3 km hosszú, 3%

0 lejtésű csatorna az alsó végén már 10—12 m csatornamélységet jelenthet, úgy véljük, a közbenső átemelés gazdaságossága nem szorul bizonyításra. b) Ugyancsak elkerülhetetlen az átemelés a jövőben mind gyakrabban előforduló regionális csatornaművek esetén is, ahol a nagy távolságok miatt a csatornák teljes hosszban történő gravitációs vezetése megoldhatatlan. c) Végül, de nem utolsósorban, meg kell említenünk, hogy egyes szennyvíztisztítótelepek tisztítási technológiája éppúgy szükségessé teszi az áiemelést, mint olyan gazdaságossági megfontolás, hogy a tisztítótelep elején egy mély szinten megépített átemelő lehetővé teszi több, a technológiai folyamatban utána következő nagyobb méretű műtárgy magasabb szinten való megépítését. A továbbiakban az átemelők csoportosításával kell foglalkoznunk. Témakörünk szempontjából ugyanis a csoportosítás nem teljesen azonos a szokásossal. A csatornázásban elfoglalt hely szempontjából az átemelők két nagy csoportra oszthatók: a) a csatornákra épített, ún. csatornavíz átemelők és b), a szennyvíztisztító telepek átemelői. Tanulmányúnk nem gazdaságossági vizsgálatot tűz ki célul, nem is a hidraulikai viszonyok teljes elemzését, hanem kizárólag az átemeléssel szorosan kapcsolatos tényezőkkel foglalkozunk, így az átemelők általános vizsgálatát is ebből a szempontból végezzük. Vizsgálatainkat az alábbi tényezők befolyásolják: 1. Az átemelőbe érkező, átemelésre kerülő vízmennyiség. Jele: qb, mértékegysége //perc, vagy m

3/perc. 2. A szívótér hasznos térfogata, vagyis az átemelő szivattyúk bekapcsolási felső és kikapcsolási alsó vízszintje közötti térfogat. Jele: K, mértékegysége l, vagy m

3. 1 Illés István oki. mérnök, a Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyelem I. sz. Vízépítéstani Tanszékének adjunktusa és Hock Béla oki. mérnök az É. M. Mélyépítési' Ttrvezü Vállalat tervezője.