Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
4. füzet - VI. Rövidebb közlemények
CSŐÁTERESZEK VÍZSZÁLLÍTÁSÁNAK NÖVELÉSE MARKÓ IVÁN ÉS HOŐS LÁSZLÓ 1 A közlekedési pályák leggyakrabban előforduló műtárgya a csőáteresz. A csőátereszek gyakori alkalmazását e műtárgy típus forgalmi, építési és fenntartási szempontok szerinti előnyei indokolják. Ezek: A közlekedési fogalom a felépítmény megszakítása nélkül halad keresztül rajta ; építése viszonylag egyszerű; könnyen tipizálható; építése lényegesen olcsóbb, mint a hídszerkezeté; s végül kevés fenntartási munkát igényel. Ezt a műtárgyat éppen a felsorolt előnyei és a gyakori előfordulása miatt mind a közút, mind pedig a vasút esetében hazánkban már a század elején tipizálták, majd a típusterveket az utóbbi években korszerűsítették. A hazai csőáteresz típusaink hiányosságául felróható néhány lényeges szempont figyelmen kívül hagyása, melyek következtében a jelenleg használatos csőátereszek nem eléggé korszerűek és gazdaságosak. A korszerő kialakítás hiánya megmutatkozott az 1953. évi tavaszi belvíz alkalmával is. Ekkor az ország több helyén kitűnt,, hogy a jelenlegi csőátereszek vízemésztő képessége nem elégséges és ezen a téren módosításra szorulnak. Csőátereszeink gazdaságosabb kialakítására feltehetően azért nem fektettek ezideig megfelelő súlyt, mert rendszerint nem önállóan előforduló műtárgyak, építésük általában nagytömegű földmunka és pályaszerkezet létesítésével jár együtt, s így nem látszik világosan a csőáteresz költségkihatása, mert az a már említett nagytömegű munkák költségeihez képest nem jelentős. Jelenleg — mind a vasúti, mind a közúti csőáteresz típusterveink — hiányosságai a következők : 1. Kialakításuknál döntően csak a biztonságos teherviselési szempontokra •— boltozati nyomás hatásvonalának legkedvezőbb kialakítására — voltak tekintettel, míg a hidraulikai tényezőket nem vették kellően figyelembe. Az 1. ábra a és b részlete szemléltetően mutatja azt a jelenséget, hogy a jelenleg használatos ú. n. sípfejes beömlés és kifolyás miatt előálló jelentős kontrakció következtében a csőáteresz keresztmetszetét csak részben tölti ki víz még nyomás alatti átfolyás esetében is. Ez a szállítóképességet károsan befolyásolja. 2. Csőáteresz típusterveink teljes egészükben helyszínen csömöszölt beton műtárgyakat irányoznak elő. Ennek következtében a csőátereszek anyagigényesek, építési idejük hosszú és nem adnak teret a korszerű előregyártási módszereknek, melyeknek jelentősége a mélyépítésben is napról-napra növekszik. Az építési idő elhúzódása különösen a forgalomkorlátozásban jelentkezik kedvezőtlenül. 3. Különösen vasúti csőáteresztípusaink alaptest méretei túlzottak. Ez részben a már említett, helyszínen csömöszölt, merev szerkezetű műtárgy kialakításból, részben pedig a megengedhető talajigénybevétel pesszimisztikus előirányzásából származik. Jelen tanulmányunkban csak a hidraulikai szempontból korszerűbb csőáteresz kialakításával és méretezésével kívánunk foglalkozni. 1 Markó Iván oki. mérnök, az Üt- és Vasúttervező Vállalat osztályvezetője és Hoús László oki. mérnök ugyanezen vállalat irányító tervezője, Budapest.