Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)
3. füzet - IV. Rövidebb közlemények
Olaszország völgyzárógátjai 379 A Cuga (33) patakon az elmúlt években készült el egy 52,5 m magas kőgát. Ezzel 30 millió m 3 víz tározása vált lehetővé. Az építmény vízíelőli oldalán vasbeton vízzáró lemezt képeztek ki. Az alapozási viszonyok miatt esett a választás a kőgátra. Hogy a gátanyag süllyedését a minimumra csökkentsék, a gát anyagát 80 cm-es vastag rétegekben terítették el és 8 tenna súlyú vibrátorral tömörítették. Tömörítés után az átlagos rétegvastagság 60 cm lett. A gtndos munka ellenére a gát mégis számottevő mértékben süllyedt. Például az alapozási síknál 30 cm-es süllyedést mértek. I R О Di;A LOM 1. Il VII. Congrcsso clella Commissione Internazionale delle Grandi Dighe. L'Energia Eletlrica 1962. N. 2. 2. VII. Internationaler Kongress für grosse Talsperren, Rom, 1961. Wasser- und Energiewirtschaft, 1962. 3. Zprávy a exkurzieh konanyeh v rámc VII. mezinárodniho prehradního kongresu. Vodní Hospodárstvi 1962. 2. HOIIDALÉKOS VÍZFOLYÁS VÍZHOZAMNYILVÁNTARTÁSI SZELVÉNYÉNEK KISMINTA VIZSGÁLATA HASZPRA OTTÓ 1 Néhány hordalékos kisvízfolyásunkén az utóbbi években több olyan műtárgy, illetve mederszűkítés (ún. vízhozamnyilvántartási szelvény) épült, amely a rendszeres vízhozamészlelés, illetve regisztrálás céljait kívánja szolgálni. A vízhozamnyilvántartási szelvénnyel szemben a következő követelmények merülnek fel: 1. Nyújtson lehetőséget a sebességmérőszárnyas hitelesítésre, illetve a vízhozamgörbe ellenőrzésére. 2. A vízhozam és a vízállás közti kapcsolat egyértelmű és állandó legyen. 3. Lehetőleg kis duzzasztást okozzon. 4. A mérés és a visszaduzzasztás szempontjából káros lerakódásokat ne okozzon. A megépült vízhozamnyilvántartási szelvények a felsorolt szempontok közül többet nem elégítenek ki, vagy legalábbis ilyen gyanú merült fel. Ezért kismintavizsgálatok váltak szükségessé a jövőben tervezett vízhozamnyilvántartási szelvények alaptípusának kialakítására. Az első elképzelés szerint az Eger patak andornaktállyai, a Mór-Bodajki vízfolyás csókakői, a Pécsi víz gerdei, a Zagyva nemti és a Séd veszprémi vízhozamnyilvántartási szelvényét kellett volna kisminta formájában megépítenünk. A vizsgálatok során azonban arra a megállapításra jutottunk, hogy a Mór-Bodajki vízfolyás modelljén szerzett tapasztalatok jól felhasználhatók a Zagyva és a Séd vízhozamnyilvántartási szelvényeihez, ez utóbbiak vizsgálatát tehát mellőztük. Ezzel egyúttal mód nyílott arra, hogy az első három vizsgálatot részletesebben végezzük el. Tanulmányunkban a Mór-Bodajki vízfolyás csókakői szelvényének kismintáján szerzett tapasztalatokat ismertetjük. * A Mór-Bodajki vízfolyás csókakői szelvényét helyszíni szemlénk során mérésre teljesen alkalmatlan állapotban találtuk. A kisvízhozamok szállítására szolgáló fenékcsatorna a padka szintjéig feltöltődött, s a padkától alig volt megkülönböztethető. Vagyis a szűkület, amely a sebességek megnövelésére, tehát a lerakódás megakadályozására és megfelelő mérési szelvény biztosítására lett volna hivatott, feladatát nem tudta teljesíteni. A kismintavizsgálatok során ezért magán a szelvényalakon hajtottunk végre változtatásokat, hegy kedvezőbb tulajdonságú mérőszelvényt kapjunk. A létesítmény eredeti alakjának tervrajzát az 1. ábra, az 1:4 méretarányú modell keresztszelvényvéltczatait és hosszirányú adatait a 2. ábra, a véglegesen elfogadott 1 Haszpra Oltó oki. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa.
